Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Lugosi-Szabó Gergely: Az állam és a vallási közösségek közötti viszony átalakulása 1988–1990 között
116 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa. (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.”'8 A módosított Alkotmány az (1) pontban meghatározott szabad vallásgyakorlat jogát újra definiálta, és a (2) pontban olyan egzakt jogi definícióval egészítette ki, mely tételesen meghatározta, mit ért a jogalkotó a szabad vallás és lelkiismereti szabadság alatt, a (3) pontban pedig továbbra is az állam és a vallások különválasztásának alapelvét erősítette meg. Az elválasztást az állam részéről - ahogyan erre korábban már utaltam - a továbbiakban nem ellenséges magatartásként kell értelmezni, hanem az a vallási közösségektől való egyenlő távolságtartást jelenti. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényről A módosított Alkotmányból következően fogadta el a Magyar Országgyűlés 1990. január 24-én a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt. Az első tervezeteket még az ÁEH készítette, és az új elvárások szerint próbálta koordinálni egészen 1989. június 30-i megszűnéséig. Ezt követően a folyamat a Művelődési és Közoktatási Minisztériumon belül felállított Egyházi Kapcsolatok Főosztályán folytatódott. A Minisztertanács közvetlenül az ÁEH megszűnése előtt, 1989. június 5-i ülésén foglalkozott az új egyházpolitikai szervezet kialakításának kérdésével, illetve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elveivel. Ezen az ülésen „Elfogadták a »lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elveiről« szóló 1072/1989 (VI. 15.) MT. sz. határozatot, és döntöttek arról, hogy az ÁEH után megmaradó közigazgatási eljárásokat a Művelődési Minisztérium végzi el.”18 19 A többször módosított tervezetet - melyet véleményezésre megküldték a különböző egyházak, felekezetek, illetve az Országos Vallásügyi Tanács részére is - Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter teijesztette elő. A vita az Országgyűlés 1990. január 23-24-i ülésein zajlott le. A kormány részéről a törvény benyújtását azzal indokolták, hogy e nélkül „nincs lehetőség az alapjogok megfelelő gyakorlására”.20 Ezért e jogszabály volt hivatott átfogóan szabályozni „a lelkiismereti és vallásszabadsággal kapcsolatos kérdéseket, így meghatározza a jog tartalmát és jogi szabályozással biztosítja a szabadságjog érvényesülését; rendelkezik az egyházi gazdálkodás legfontosabb témáiról; valamint az egyház esetleges megszűnésével össze18 Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 60 §. In: Alkotmánytan I. Szerk.: Dezső Márta - Fűrész Klára - Kukorelli István - Papp Imre - Sári János - Somody Bernadette - Szegvári Péter - Takács Imre. Bp., 2007.462. p. 19 Soós, 2011.110. p. 20 Kulcsár Kálmán felszólalása: Országgyűlési napló. V. köt. 6078. p.
