Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Mikó Zsuzsanna: Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei és püspöki megbízottjának tevékenysége Heves megyében az 1950-es években

Az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottjai Heves megyében

105

dekli a munkaverseny stb. ipari kérdés.” Fekete János büszkén írta le, hogy a tanácsokon keresztül megtiltotta, hogy akár egyetlen kocsi is elhagyja a falvakat, így csak néhányan tudtak kiszökni az éj leple alatt.

A termelési verseny segítésében a jelentés nagyra értékelte Czapik Gyula, egri érsek szerepét. Elismerőleg nyilatkozott az érsek legutolsó körleveléről, melyben az alsópapság feladatává tette, hogy a települése sajátosságához igazítva, saját felelősségi körében végezze a hatékonyabb termelésre való buzdítást. A jelentés szerint a körlevelet mindenhol felolvasták, kivéve Bélapátfalván, ahol a békepapság felhívását is csak kifüggesztette a renitens plébános, így azt, mivel kétoldalas volt, nem tudták elolvasni a hívek. A szankciót is kilátásba helyezte Fekete János, akinek leírása szerint Czapik érsek ugyanezért Egerben lemondatta a volt cisztercita templom plébánosát. A békepapság tevékenységének és dicséretének nagy teret szentelt a jelentés írója, azonban bizonyos esetekben a kritikát sem mellőzte. Czapik érsek előzőekben leírt „méltatása” mellett ennél a résznél azért megjegyzi Fekete, hogy az érsek nem rokonszenvezett túlságosan a békepapokkal. Az érsek békepapokkal szembeni ellenérzését mutatja egy későbbi jelentés is, amelyet Fekete János Miklós Imrének,zs az ÁEH csoport- vezetőjének juttatott el.* 26 Az 1952. augusztus i-jéről datált jelentés nem feltétlenül a tartalma, inkább a módszere miatt méltó az elemzésre. Fekete János Czapikról készített jelentése az érseki helynök beszámolójára épített, amely a helynök provokatív kérdéseire adott érseki válaszokat tartalmazta. A helynök azt javasolta az érseknek, hogy a koronaüléseken a pozitív és negatív jelenségeket egyaránt értékelje, a jelentés szerint az érsek erre úgy reagált, hogy a negatív dolgok kiemelése és szankcionálása nem szükséges, hiszen az állami szervektől amúgy is megkapja a papság a retorziókat. A második jelentősebb rész a békepapság érseki kritikáját foglalta össze. Az érsek különösen a hitoktatás szembeni adminisztratív szankciók miatt illette igen éles kritikával a békepapságot. Czapik egyértelműsítette a véleményét a békepapok emberi kvalitásairól is, véleménye szerint főleg az érdek és pozícióhajhászás volt a céljuk.

Fekete János júniusi jelentésének középpontjában a hitoktatás kérdése állt. A megbízott komoly hibának értékelte, hogy a békepapság nem volt elég hatékony a hittanra beiratkozás akadályozásában. Aki pedig a hittan ellen agitált, azt Fekete úgy értékelte, hogy inkább provokáció volt, mint igazán „eredményes” tevékenység. Brezanóczy Pál helynököt27 idézte a

2s Miklós Imre (1927. március 7. - Budapest, 2003. március 17.) 1946-1949-ben a Fővárosi Villamosvasutaknál kalauz, 1949 és 1951 között a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ifjúság Népi Szövetség, majd a Dolgozó Ifjúsági Szövetség tagja, politikai munkatársa. 1951-ben került az Állami Egyházügyi Hivatal állományába. 1953. november 14-én Horváth János elnök kinevezte az ÁEH egyházpolitikai osztályvezetőjévé. 1956. május 31-én Hegedűs András miniszterelnök felmentette Varga Józsefet, az ÁEH elnökhelyettesét, és helyére Miklós Imrét nevezte ki. 1971. május 16. és 1989. április 30. között államtitkári rangban az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke.

26 MNL. HML. XXII-3/b. 258. 00423/1952.

27 Brezanóczy Pál (Aknaszlatina, 1912. január 25--Eger, 1972. február 11.) kassai egyházmegyés pap, majd egri érsek. 1935-ben szentelték. 1945-től 1948-ig a kassai egyházmegye magyarországi részének általános helynöke. 1948 és 1951 között