Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Mikó Zsuzsanna: Az Állami Egyházügyi Hivatal megyei és püspöki megbízottjának tevékenysége Heves megyében az 1950-es években
104 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) A későbbi jelentésekben is központi helyet foglalt el a hitoktatás helyzete, illetve a hittanra beiratkozok ellenőrzése. Ezen első jelentés különösen a „zughitoktatás” problémájára hívta fel a párt és tanácsi vezetők figyelmét. A békepapság passzivitása és elkötelezettségének hiánya itt és a későbbiekben részletesen olvasható a jelentésekben. Czapik Gyula érsek22 * 24 jellemzése és szerepének fontossága itt tűnt fel először. Fekete János arra hívta fel a figyelmet, hogy a papság egyöntetűen, és ide beleértette a békepapságot is, a főpásztortól várta az iránymutatást. A következő jelentés, amely fennmaradt az egyházügyi megbízottól, egy teljes körűségre törekvő bürokrata képét mutatja.23 Az 1952. májusi tevékenységét bemutató beszámoló egyrészt szinte minden vallásfelekezetre kitelj edt, sőt a szekták és a kisegyházak tevékenységéről is összefoglalót adott.24 Emellett a párt irányvonalát követve, az egyes települések „begyűjtési eredményeit” is szem előtt tartva tett javaslatokat arra, miként lehetne a papságot egyre aktívabban „bekapcsolni a termelés és a béke problémáiba.” Május hónap az egyházügyi megbízott szempontjából azért is volt kiemelendő fontosságú, mivel egyházi ünnepek sorát kellett figyelemmel kísérnie. A keresztjáró napok és az áldozó csütörtök ünneplésénél nem emelt ki komolyabb problémát azon kívül, hogy megállapította, az áldozócsütörtöki elsőáldozók között sok állami és pártfunkcionárius gyermeke is ott volt. A mátraverebélyi búcsú ünneplésének leírásánál azonban képet kaphatunk a pártállami módszerekről. A jelentéstevő szerint jó néhány községben a plébános segíteni próbált a híveknek a búcsújáró helyre való eljutásban azzal, hogy személyesen kísérte ki őket a falu határába, ahol fogatot próbált nekik szerezni. Kiemelte a bélapátfalvai plébánost, aki különösen aktív volt ezen a téren, amit azért tartott sajnálatosnak és jelente- nivalónak, mivel a plébános békepap volt. Bélapátfalvára pedig az ÁEH éppen azért helyezett békepapot, mivel ipari centrum, cementgyár működött a településen, így a termelési eredmények különösen fontosak voltak a pártnak. A békepap nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, „nem ér22 Czapik Gyula (Szeged, 1887. december 3. - Budapest, 1956. április 25.) Csanádi egyházmegyés pap, majd veszprémi püspök, egri érsek. 1910-ben szentelték pappá, Temesváron volt teológiai tanár és papnevelő intézeti aligazgató. 1913-tól a Havi Szemle, 1920-tól Budapesten az Egyházi Lapok és A Szív c. lap szerkesztője, a Korda Nyomda- és Kiadóvállalat igazgatója. 1929-ben nagyváradi kanonok, 1930-ban címzetes apát, 1935-től pápai prelátus. 1939-től 1943-ig veszprémi megyéspüspök, 1943-tól haláláig egri érsek. 1940 és 1943 között az Actio Catholica sajtószakosztályának elnöke és egyben országos alelnök, 1943-tól az Actio Catholica ügyvezető elnöke. 1951-52-ben a szatmári egyházmegye magyarországi részének apostoli kormányzója. 1951-56-ban a magyar püspöki kar elnöke. Lépéseket tett az állam és egyház viszonyának rendezéséért (1950); aktív részvevője volt a nemzetközi békemozgalomnak, segítséget nyújtott a hazai papi békemozgalomnak. Tagja volt a Béketanácsnak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének. “3 MNL. HML. XXII-3/b. 258. 24 A jelentés a Kiskörén működő jehovisták történetéről, a tagok számáról ad rövid leírást. Baptista felekezet a jelentés szerint Recsk, Domoszló és Noszvaj községben működött. A beszámoló szerint a pártszervezetek túl keveset tudnak ezen szekták működéséről.
