Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Karlinszky Balázs: „Nyilvántartva.” A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán
A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán 95 lati kinevezést kapott.?? Párkányi József püspöki titkár augusztus 29-én Veszprémből Pókaszepetkre került titkári beosztása, míg Burucs László Somogytarnócára került szertartósága alól történő felmentése után.?8 A jelentések súlya a döntéshozatalban A személycseréket vizsgálva megállapítható, hogy az egyházügyi hivatal legfelsőbb szintjén döntöttek Badalik közvetlen munkatársáról, illetve később utódlásáról. A püspök működési engedélyének megvonása 1957 elejétől napirenden volt, és a május végi ideiglenes engedmények után erre a vatikáni dekrétumok megjelenése után sort is kerítettek. Klempa Sándor személye saját tevékenysége révén került előtérbe. Láthattuk, hogy bár 1956 márciusa óta készített beszámolókat a Badalikkal folytatott konzultációiról, 1957. március-áprilisában még nem került sem a megyei egyházügyi főelőadó, sem az egyházmegyei papság soraiból jelentéseket készítők látókörének horizontjára. A volt premontrei szerzetes az egyházmegye első emberévé történő előléptetéséről tehát Budapesten dönthettek. A további májusi, illetve az augusztusi személycseréket vizsgálva több megállapítás is tehető. A forradalmat megelőző aulai papsághoz képest az egyik szembetűnő változás, hogy szinte kizárólag az egyházmegyei papok sorából kerültek ki az újonnan szerephez jutó egyházi hivatalnokok (Bár Klempa Sándor Károly premontrei, illetve az aulában 1957 októberétől szerephez jutó Horváth Gyula Konstantin ciszterci szerzetes?9 volt korábban, a rendek működési engedélyének megvonása után az egyházmegye papjai lettek.* 79 80). Azok a személyek, akikről tudható vagy feltételezhető, hogy nem voltak a békemozgalom tagjai, két módon kerülhettek aulai hivatalba. Párkányi József és Burucs László a Badalik püspökkel szembeni pillanatnyi jóindulat eredményeképp kapott kinevezést június elsején - megbízatásuk azonban éppen addig tartott, amíg a főpásztorral szembeni türelem. Láthattuk, hogy még márciusban mindkettejüket letartóztatták, és Párkányi n VFL. I.l.44.a. 2000-158/1957., 2000-159/1957.; ill.: VFL. 1.1.2. 1957/6. 3800- 111/1957. „Boros” október végi jelentésében ismét jellemzést adott a két fiatal aulistáról. Kovácsot elmondása szerint Szabó József kancellár vette maga mellé Keszthelyre káplánnak. Ajkán szintén kifogástalanul dolgozott. Alaposan képzett, kifogástalan jellemű, becsületes, szerény, buzgó aulista. Békefiről pozitívan nem tudott nyilatkozni, így jellemzése munkakörére szorítkozott: miszerint ellátja a hagyományosan a püspöki titkárnak fenntartott Károly-templom igazgatóságát. A jelentés kitér Horváth Gyula Konstantin volt ciszterci szerzetesre, aki püspöki levéltárosként és szentszéki jegyzőként dolgozik, és az egyházkormányzatba nem szól bele. ÁBTL. 3.1.2. M-16855.127-128. p. 7» VFL. 1.1.44a. 3800-42/1957., 3800-70/1957. 79 Horváth Gyula Konstantin (1896-1970): 1914-től ciszterci rendtag, a teológiát Innsbruckban hallgatta; 1919-ben szentelték pappá és avatták doktorrá. Zircen a rend főiskolájának tanára, a rendház peijele. 1936-tól a Bernardinum igazgatója lett, majd 1946 és 1950 között Zircen házfőnök. A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után a veszprémi egyházmegye papja, 1963-ig a püspökség levéltárosa. VMÉL. 442. p. 80 Bár a hatályos egyházjog szerint csak római engedéllyel dolgozhattak volna a püspökségen: CIC 642. Lásd fentebb, a 46. jegyzetben. ÁBTL. 3.1.2. M-16855.127. p.
