Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Karlinszky Balázs: „Nyilvántartva.” A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán

A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán 89

is készült hosszabb jellemzés.m A Bakony nehezen megközelíthető keleti részén fekvő Jásd plébánosát, Megyesi Schwartz Róbert korábbi kancellárt'»0 „eszes, nagy munkabírású” papként írta le „Boros”. Őt erőszakos természete miatt nem kedvelte az egyházmegye papsága.39 40 411956-1957 telén Megyesi is Badalik oldalán exponálódott, mivel Lékai irodaigazgatói megbízatását a püspök pusztán ideiglenesnek tekintette, és korábbi kancellárjának visszatérését készítette elő.42 *

A Veszprémben élő öt kanonok közül négyről adott jellemzést az ügynök. Gutheil Jenő őrkanonokkal« kapcsolatban kiemelte gyenge egészségi állapotát és „influenzára, megfázásra” való különös hajlamát, ennek eredményeképp kifejlődött hipochondriáját, ideges természetét, kiszámíthatatlanságát. A jelentésben megemlítette történeti kutatásait, illetve azt a tényt, hogy „barátai közül sokan nem állnak a keresztény világnézet talaján”, továbbá kiterjedt ismeretségi körrel rendelkezik, és kiemelkedő intelligenciájával áthidalja a különböző világnézetű emberek társaságában esetlegesen kialakuló ellentéteket.44 * Az ugyancsak történelmi érdeklődésű Pfeiffer János mesterkanonokról« fontosnak tartotta megemlíteni zárkózottságát és takarékosságát, illetve azt, hogy nyers modora miatt nem örvend népszerűségnek, ennek ellenére mégis gyakran kisegít az aulában, ha a megnö39 Barthos Pál (1886-1968): veszprémi papnövendékként Budapesten és az Augustineumban is tanult, 1909-ben szentelték pappá, 1910-ben doktorált Bécsben. 1911 és 1917 között a budapesti Szent Imre Gimnázium tanulmányi felügyelője, majd Rótt püspök kinevezésekor, 1917-től aulai szolgálatban állt Veszprémben, ahol 1923- ban irodaigazgató, 1927-től kanonok lett. PFEIFFER, 1987. 74-75. p. Barthos ellen 1946-1948-ban népbírósági per volt folyamatban. Püspöke ezért Nagyvázsonyba helyezte adminisztrátornak, ahol a rendőrség ellenőrizte mozgását. VFL. I.l.44.a. 2372/1946. Ennek következtében főpásztora 1947. január 30-án leváltotta a többszöri utazásokat feltételező segesdi főesperesi méltóságáról. VFL. L1.44.a- 2-4/1947., illetve uo. 4500-1/1947.

40 Megyesi Schwartz Róbert (1897-1985): Salzburgban született, 1919-től Innsbruckban volt szeminarista. 1921-ben a veszprémi egyházmegye papja lett, 1922-ben szentelték; 1925-ben doktorált. 1928-tól veszprémi udvari pap, 1940-től püspöki titkár, 1943-tól irodaigazgató és kanonok. 1944-1945 telén Mindszenty püspök mellett volt fogságban. Kancellárságáról lemondva 1951-től jásdi, 1961-től somogybükkösdi, 1967- től zákánytelepi plébános, 1970-ben visszavonult. Pfeiffer, 1987.191. p.

v ÁBTL. 3.1.2. M-16855. 66. p.

42 MNL. OL. XIX-A-2i-d-oooi8-ll/l957. Megyesit később szintén Somogyba helyezte Klempa kormányzó.

43 Gutheil Jenő (1887-1963): 1910-ben szentelték pappá, 1916-ban doktorált. 1914-től a szeminárium oktatója, 1916-tól rendes tanára, 1937-től kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő. Pfeiffer, 1987.109-110. p.

44 ÁBTL. 3.1.2. M-16855. 58-59. p.

4$ Pfeiffer János (1897-1983): a teológiát Rómában, majd Innsbruckban hallgatta, ahol 1919-ben filozófiából doktorált. Ezután ismét Rómában, a Gregoriana egyetemen tanult, ahol 1923-ban teológiából doktorált. Közben 1922-ben szintén Rómában szentelték pappá. Hazatérése után a püspöki udvarban dolgozott különböző beosztásokban, 1946-tól veszprémi kanonok, 1980-tól nagyprépostként a kanonoki testület vezetője lett. Pfeiffer, 1987.172-174. p.