Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Karlinszky Balázs: „Nyilvántartva.” A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán
„Nyilvántartva.” A veszprémi püspöki palota munkatársai a jelentések tükrében 1957 tavaszán Karlinszky Balázs Badalik Bertalan Sándor veszprémi püspöksége (1949-1957/1965) kezdetétől szálka volt az állambiztonság szemében. Kérlelhetetlen antikommu- nista hozzáállása, az állammal való együttműködés részéről történő elvetése az ötvenes évek elejére még a püspöki karon belül is arra az oldalra sodorta, amelyet az államhatalom Mindszenty József - 1948 karácsonya óta börtönben lévő - esztergomi érsek „vonalához” kapcsolt. Badalik közvetlen környezetét ezért nemcsak az 1951-től létező Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) püspökségekre delegált megbízottai, az ún. „bajszos püspökök” tartották megfigyelés alatt,1 hanem ezen felül további ügynököket is megbíztak a főpásztor cselekedeteinek nyomon követésével. Az ötvenes évek derekán számos olyan személy megfordult Badalik környezetében, akik beszámolóikkal a pártállam egyházellenes tevékenységét szolgálták. Ki-ki tehetségéhez és elhivatottságához (zsarolhatóságához) mérten működött együtt az állambiztonsággal. Az alábbiakban azt vizsgálom meg, hogy az egyes jelentéskészítők egy akut probléma megoldása során mennyiben tettek eleget az egyházügyi hivatal által rájuk szabott feladatuknak: beszámolóikat milyen mértékben vették figyelembe Badalik püspöki utódjának kiválasztásában a forradalmat követő esztendő, 1957 tavaszán-nyarán. A veszprémi püspökség vonatkozásában nem került sor az államhatalommal együttműködő személyek teljes körű azonosítására, motivációik és tevékenységük feltárására. Az egyházmegyei papság történeti névtára ugyan 1987-ben megjelent: a püspöki székhelyen élő Pfeiffer János nagyprépost, korábbi aulista és egyháztörténeti érdeklődésű levéltáros munkájának azonban már kiadási éve jelzi, hogy még a köztudott gyengeségeket is csak érintőlegesen, inkább kihagyásokkal, mint szavakkal írhatta körül munkájában.2 Újabban Badalik Bertalan püspök eltávolítása során nyil1 A veszprémi püspökségre delegált állami megbízottak: 1951: Moravetz Lajos (1955- 1956-ban az egyházmegyéhez tartozó Veszprém megyei megbízott), 1952: Lévy Tibor (1955-ben az egyházmegyéhez tartozó Somogy megyei megbízott), 1953-1956: Prazsák Mihály. SoÓS Viktor Attila: Az Állami Egyházügyi Hivatal archontológiája. Az ÁEH szervezeti felépítése, nemzetközi kapcsolatai és dolgozóinak hivatali pályaképe. Bp., 2014. (Kézirat. PhD-disszertáció. ELTE BTK) 209-211., 275., 282., 294-295. p. 2 A kötet ráadásul korrektúra nélkül jelent meg: csak összeállítójának halálát (1983) követően négy évvel Münchenben látott napvilágot Adriányi Gábor és Szendi József püspök szorgalmazására. PFEIFFER JÁNOS: A veszprémi egyházmegye történeti névtára. (1630-1950) München, 1987. (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclesiae VIII.) (továbbiakban: Pfeiffer, 1987.) Az egyes személyekről szóló, különböző lexikonokban közölt életrajzok is e munkára alapozzák közlendőjüket, kiegészítve olykor az egyházmegyei névtárak (különösen az 1975-ös és 1984-es sematizmusok) szűkszavú életrajzaival. Vö. [s.a.:] A veszprémi egyházmegye papságának névtára, 1975. Veszprém, 1975.; [s.a.:] A veszprémi egyházmegye névtára, 1984. Veszprém, 1984. (továbbiakban: Névtár, 1984.)
