Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sági György: Kalocsa megmentője, Grősz József érsek
Kalocsa megmentője, Grősz József érsek 65 ge 1944. november 6-án.12 * * * A kormányzó a hatalmat 1944. október 16-án az általa teljesen alkalmatlannak tartott Szálasi Ferencnek, a nyilasok vezetőjének volt kénytelen átadni, akik a háború folytatása mellett kötelezték el magukat. A kormányzó elfogatásáról Grősz érsek négy nappal később értesült. „A kormányközlés ezt úgy mondja, hogy a kormányzó német védelem alá helyezte magát. Most aztán szabad a vásár. Mondhatnak a kormányzó nevében, amit akarnak. A hatalmukban van, tehát nem védekezhetik”‘3 - látta át a valós helyzetet az érsek. Menekültek Kalocsán „Kezdjük közelebbről is megismerni a háborút. Napok óta szekerek végeláthatatlan sora vonul keresztül Kalocsán” - íija az érsek 1944. október 11-i naplóbejegyzésében. A menekültek ekkor még a Bácskából és Bánátból érkeztek, köztük nagy számban voltak németek. A menekülők egy részét Foktő felé irányították, hogy a Dunán átkeljenek. Október 13-án bácskai székelyek nagyobb csoportja vonult át a városon papjuk vezetésével.^ 1944. október 9-én Grősz érsek a tanulmányaikat Kalocsán folytató vidéki diákokat és kispapokat elbocsátotta, hogy hazatérhessenek - feltéve, ha tudnak - vagy a Dunántúlra menjenek „a katonasághoz egészségügyi vagy hasonló szolgálatra jelentkezzenek”.18 Október 11-én Erdős József16 * zárdaiskolai igazgató javasolta az érseknek, hogy az áthaladó menekülteket meleg levessel és teával lássák el. Ezeket az érseki konyhán, a szemináriumban és a kanonokok házában főzték meg, majd a város asszonyai, papok és nővérek osztották szét.'71944-1945-ben több egyházi épületet is lefoglaltak, ezekben katonakórház működött ideiglenesen. Kiürítési parancs Október 15-én, reggel nyolc órakor Kalocsa-szerte kiürítésre felszólító plakátok jelentek meg. Ezek értelmében minden 18-60 éves korú férfinak el kellett hagynia a várost - ebbe beletartozott volna az ekkor 57. életévében járó érsek is. A felszólítás ellenére azonban „Senki sem készülődik, senki sem akarja elhagyni otthonát. Akik el akartak menni már elmentek.” A Nagyboldogasszony Főszékesegyházban szentségimádás keretében az érsek vezetésével Magyarországért imádkoztak.18 Közös gyűlésén a kalocsai papság egyöntetűen úgy döntött, hogy a városban marad, döntésük megnyug12 Uo., 19. p. *3 GN. 25. p. *4 GN. 11., 17. p. ‘5 GN. 13. p.; Kujáni György (*1927) építészmérnök, akkori jezsuita diák, Kujáni Ferenc érseki általános helynök unokaöccse is beszámolt erről nekem, beszélgetésünk alkalmával Budapesten, 2016. február 19-én. 16 Erdős József (1900-1971) - tanítóképezdei tanár, plébános. Gimnáziumi és teológiai tanulmányait Kalocsán végezte. A kalocsai tanítónőképző és óvónőképző igazgatója (zárdaiskolai igazgató) volt. Vö.: AsbÓth Miklós: Kalocsai életrajzi mutató. (Befejezett életművek.) (Kézirat.) Kalocsa, é.n. Online: Tömöri Pál Városi Könyvtár, Kalocsa. Online: http://www.tpkkalocsa.hu - 2011. augusztus.;VicziáN JÁNOS: Erdős József. In: MKL. III. Bp., 1997. 220. p. v GN. 13-14. p. 18 GN. 21. p.
