Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bárány-Szilfai Alida: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között

58

Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017)

szágos Katolikus Liga is.®2 Itt érdemes megjegyezni, hogy a grófné, Kle- belsberg gróf és Tormay Cécile a magánéletben is jó kapcsolatot ápoltak egymással:

„Nagyon szép volna, ha Saroltával55 együtt a közeli napokban kirándulnának ide. Sok mindent lehetne és kellene megbeszéli azon kívül, hogy látogatásuk nagy örömet szerezne nekem. Cécile még körülbelül aug. 10-12-ig marad itt és jó lenne, ha valami konkrét tervet addig is megállapíthatnánk.”* 53 54 55 56 57

A Magyar Irodalmi Társaság elnökeként Zichyné még közelebb került az irodalomhoz, és mivel négy idegen nyelven beszélt, nem csak magyar nyelvű könyveket olvasott. Idegen nyelvű olvasmányai igen nagy hatással voltak rá, ezért fordításokat készített, melyek egy része megjelent a Napkelet Könyvtára sorozatban, a Napkelet folyóirat kiadásában, 1920 és 1940 között. Ilyen volt például többek között Condivi: Michelangelo élete (1926) vagy Mussolini beszédei (19273.55 A sárszentmihályi birtok valóságos szellemi, kulturális és irodalmi központ lett, mert a grófné rendszeresen szervezett ide irodalmi estélyeket, felolvasásokat, de megtette ezt budapesti lakásán (Budapest I., Werbőczy u. 23-25.) is, ahová például 1922 januárjában Thomas Mann is ellátogatott.56 A Magyar Irodalmi Társaságnak és Klebelsberg kultúrpolitikájának egyik fontos célkitűzése volt, hogy tegyenek az ellen, hogy kizárólag a főváros funkcionál egyfajta kulturális központként. Ez volt az ún. „vidéki gondolat”. Ennek elősegítéséhez nagyban hozzájárultak a Zichy-birtokon zajlott események.

Lényeges megemlíteni még egy ügyet, melynek szellemi, kulturális vonatkozásai is vannak ugyan, ám legnagyobb jelentőséget mégis a magyar katolikusok számára hordoz: Árpád-házi Boldog Margit szentté avatása, melyben Zichyné szintén nagy szerepet vállalt. Az 1920-as évektől kezdve Boldog Margit szentté avatásával egyre többet foglalkoztak. Párhuzamot vontak ugyanis a Margit korszaka és a sajátjuk között. Úgy vélték, a ’20-as évek Magyarországának, különösen az ifjúságnak szükségé van egy eszményképre, és erre Margit alakja tökéletesen alkalmas lesz.5? Az 1923-ban tartott Katolikus Nagygyűlés már hivatalosan is javasolta Árpád-házi Boldog Margit szentté avatását, melyet elsősorban a Domonkos-rend karolt fel, P. Bőle Kornél vezetésével.5® Gróf Zichy Rafaelné, mivel maga is foglas2 Uo. 29. p.

53 Botka Sarolta (1878-1964): Klebelsberg Kuno felesége. 1900-ban kötöttek házasságot.

54 Zichy Rafaelné levele Klebelsberg Kunóhóz. Sárszentmihály, 1921. július 21. - OSzKKt. Levelestár.

55 MNL OL P1650 2. doboz 6/b. tétel. Zichy Rafaelné életrajza. 1929. 20. p.

56 Zichy Rafaelné meghívása Babits Mihálynéhoz. Budapest, 1922. január 9. - OSzKKt. Levelestár. Fond III/1400.

57 Barna Gábor: Szent Margit ima-akciók a 20. század első felében. In: Lelkiségek, lelkiségi mozgalmak Magyarországon és Kelet-Közép-Európában. Szerk.: Barna Gábor - Povedák Kinga. Szeged, 2014. (Szegedi vallási néprajzi könyvtár.) (továbbiakban: Barna, 2014.) 208. p.

5s P. Bőle Kornél (1887—1961): Domonkos-rendi szerzetes, hitszónok. A katolikus férfiak egyesületének, a Credonak alapítója és vezetője.