Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bárány-Szilfai Alida: Katolikus nőként a társadalom és a kultúra szolgálatában. Gróf Zichy Rafaelné (1877–1964) munkássága a két világháború között
52 Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017) ez a nemzetközi munka is komolyabb fordulatot vett, mert ekkor gróf Zichy Rafaelné a nemzetközi szövetség „Hit védelme és terjesztése” munkabizottságán belül működő egyik alosztály elnöke lett, mely kinevezést nyilvánvalóan kitűnő nyelvtudásának is köszönhetett. Ez a magyar nőszövetség számára komoly presztízs értékkel bírt. A Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége (vagy Országos Katolikus Nőszövetség) egy felekezeti alapon szerveződött, nőket tömörítő társadalmi szervezet volt, természetesen párthoz nem csatlakozhatott, de egyénenként támogatták a Keresztény Női Tábor jelöltjét. Hat szakosztálya működik: a hitéleti, a szociális és karitatív, az ifjúsági, a leányvédelmi, a külügyi és végül a hivatásosan szellemi munkát végző nők szakosztálya.19 Noha a célkitűzés már 1918-ban megvolt, kimondva mégis csak 1932-ben, az új alapszabály elfogadásával lett: elsődleges cél, hogy a katolikus nőszövetségek, nőegyesületek között kialakuljon egyfajta párbeszéd, és ennek a kapcsolatnak, párbeszédnek az országos szövetség összefogó, irányító és képviselő szerve legyen.20 A fennmaradt dokumentumok megvizsgálása során látjuk, hogy a szövetség elsődleges céljai között semmilyen politikával kapcsolatos pont nem szerepel. Ezzel együtt tudvalevő, hogy Zichyné igen közel állt Horthyékhoz, de az, hogy katolikus nőszövetségi vezetőként politikai célkitűzései lettek volna, nem nyert bizonyítást. Ez nem jelenti azt, hogy az elnökasszony egyáltalán nem foglalkozott politikával, azonban azt más keretek között tette (mely szintén bizonyítja, hogy nem a katolikus szövetség berkein belül szerette volna ezt véghezvinni), mégpedig a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének megalapításában és működésében vállalt szerepén keresztül. A grófné katolikus nőszövetségi tevékenységét leginkább konkrét példák segítségével célszerű megismerni, mert ezekből kitűnik, hogy számára ez nem egy puszta tisztség volt, hanem hivatás. Katolikus elnöknőként Zichyné több alkalommal hangsúlyozta, hogy egy egyesületet megszervezni mindig könnyebb, mint életben tartani azt.21 Annak érdekében, hogy a tagegyesületek munkáját segítse és ezt az életben tartást támogassa, 1933- tól kezdve kiadta a saját maga által szerkesztett, negyedévente megjelenő Vezetők Mappáját, mely az egyesületi vezetők számára nyújtott segítséget, igen részletesen kidolgozva az egyes témákat. Ebben a munkaanyagban mindig helyet kapott egy fejezet, amely azzal foglalkozott, hogy miként lehet a katolikus nőszervezeti munkát népszerűsíteni. Zichyné szerint azért volt erre szükség, mert még mindig sok olyan terület van, ahol a nőszövetség ismeretlen.22 * Az útmutatás szerint ezeken a helyeken a helybeli plébános, katolikus tanítónő vagy más lelkes katolikus hölgy kell hogy segítsen népszerűsíteni a nőszövetséget, és a katolikus nőket a katolikus akció szolgálatába kell állítani.23 A Vezetők Mappája konkrét, gyakorlati tanácsokkal is ellátta a helyi katolikus nőszervezet vezetőjét, például a megszervezendő 19 Katolikus Almanach, 1927. 637. p. 20 Schuler Dezső: Hatósági és társadalmi embervédelem Budapesten. 2. köt. In: Budapesti Statisztikai Közlemények, 1937. 90/1. (továbbiakban: SCHULER,1937.) 78. P21 MNL. OL. P 1650.3. dob. 10/a. t. (= Vezetők Mappája, 1933-1934.) 22 Uo. “3 Uo.
