Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 4. szám - TANULMÁNY - Szász Lajos: A protestáns uniómozgalom története a dualizmus korszakában

10

Egyháztörténeti Szemle XVIII/4 (2017)

Az első Eduard Böhl bécsi teológiai professzorrá történt kinevezése 1864-ben.1? Sajnos a magyar protestáns egyháztörténet-írás legfeljebb említés szintjén ismeri Böhl személyét, holott a 19. század második felében, de kihatással egészen a 20. századra, nagyon komoly befolyást gyakorolt a magyar református egyházra. Eduard Böhl Friedrich Kohlbrügge vejeként, apósa konzervatív, a protestáns uniótól mereven elzárkózó teológiai irányzatát teljesen magáévá téve lett 1864-ben a Bécsi Protestáns Teológiai Fakultás professzora, ahol egészen 1899-ig tanított.* 18 19 Érdeklődése az ószövetségi bibliai tudományoktól a dogmatikáig terjedt, és elsősorban ez utóbbiban alkotott jelentősét. Visszanyúlva a reformáció korabeli kálvini tanokat követő hitvallásokig, egy szigorúan konfesszionális irányzatú teológiai rendszert dolgozott ki. Hatása azonban bőven túlterjedt a teológiai tudományosság körén. Aktivan részt vett az osztrák birodalomfél református egyházának a megszervezésében.Az ő hatására fogadták el előbb a II. Helvét Hitvallást, majd pedig a Heidelbergi Kátét is hitvallási iratul. Tanítványai révén hatványozottan tudott hatással lenni az egész Osztrák-Magyar Monarchia protestantizmusára.20 Munkája során kiemelten foglalkozott a magyar tanítványaival, akik Bécset felkeresték. Hatására a 19. század második felében számos magyar diák járt a birodalmi fővárosban, többségük csupán Böhl kedvéért indult útnak. Magyar tanítványainak nagyobb része Debrecenből került ki, és hazatérve a tiszántúli egyházkerületben munkálkodott.21 Böhl hatása kimutatható Balogh Ferenc debreceni professzor munkásságán, illetve két nevesebb tanítványán keresztül is: Erdős József debreceni teológiai tanár fordította le és adta ki újra magyar nyelven a már említett két református hitvallási iratot, Rácz Károly, Szapáryfalva lelkésze pedig Kohlbrügge és Böhl hatását lapján, a Szabad Egyházon keresztül

v Eduard Böhl (1836-1903) evangélikusnak született, Halle és Erlangen egyetemein tanult, utóbbi helyen 1864-ben lett Johann Wichelhaus hatására kálvinista. Friedrich Kohlbrügge egyetlen lányát vette feleségül, Ószövetségi tudományokból doktorált, majd Bázelben tanitott, ahonnan 1864-ben került Bécsbe a református dogmatika és apologetika tanítására. Ld.: Kortner, Ulrich H. J.: Calvinismus und Moderne. Der Neocalvinismus und seine Vertreter auf dem Lehrstuhl für Reformierte Theologie in Wien. In: Zeitenwechsel und Beständigkeit. Beiträge zur Geschichte der Evangelisch- Theologischen Fakultät in Wien 1821-1996. Hrsg.: Schwarz, Karl - Wagner, Falk. Wien, 1997.429-431. p.

18 FÖRSTER, Thomas R. V.: Eduard Böhl’s (1836-1903) Concept for a Re-Emergence of Reformation Thought. New York, 2009. 20-24. p.

19 1891-ben hosszabb tanulmányt közölt angol nyelven a birodalom protestáns teológiai irányzatairól, mely a magyarországi liberális teológiai körökben komoly megbotránkozást okozott. Ld.: BÖHL, EDUARD: Recent Dogmatic Thought among the Protestants in Austria-Hungary. In: The Presbyterian and Reformed Review, 1891. 5. sz. 1-29. p.

20 Balke, W.: Eduard Böhl. Hoogleraar te Wenen. Schoonzoon van H. F. Kohlbrügge. Zoetermeer, 2001. 65-101. p.

21 Schwarz, Karl: Debrecen-Wien: Von István Szoboszlai Pap bis Zsigmond Varga. In: Studia. Debreceni Teológiai Tanulmányok, 2015. 2. sz. 29-30. p.