Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - RECENZIÓK - Kanász Viktor: Peregrinatio Sancta. Le bolle dei Giubilei dall’Archivio Segreto Vaticano

Peregrinatio Sancta. Le bolle dei Giubilei dall’Archivio Segreto Vaticano. The Jubilee Bulls from the Vatican Secret Archives. Ed.: Pagano, Sergio - Piergentili, Pier Paolo. Roma, II Cigno GH Edizioni. 2016. 80 old. A pápaság történetében kiemelt jelentőséggel bírnak az úgynevezett Szent­évek, melyeket az egyházfők bullában hirdetnek meg, s 1500 óta a Szent Péter-bazilika Szent Kapujának kinyitásával veszik kezdetüket. A szentév során a Rómába zarándokló, s ott az előírtaknak eleget tevő hívek teljes búcsúban részesülhetnek. Mindez hozzájárult, hogy a középkorban Santia­go de Compostela és a Szentföld mellett a korabeli zarándoklatok legked­veltebb úticéljának az Örök Város számított, ahova Európa-szerte - többek közt Magyarországról is - nagy tömegek indultak útra az újabb és újabb szentévek alkalmával.1 E hagyomány létrejötte, története és a mai napig tartó megléte különösen izgalmas szegmensét képezi az egyháztörténeti kutatásoknak. Ezt figyelembe véve igazán unikálisnak számít az a 2016. május 4. és július 31. között rendezett kiállítás, ahol Róma belvárosának egyik impo­záns épületében, a Palazzo del Vicariato Vecchio termeiben bemutatásra kerültek a szentéveket kihirdető pápai bullák. Eme alkalomból született meg a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa, Sergio Pagano és Pier Paolo Piergentili tollából a Peregrinatio Sanda című kötet, amely e kiállításról, valamint magukról a bullákról ad részletes in­formációt. A 80 oldalas kötet bilingvis; olaszul és angol fordításban is tájé­kozódhat benne az olvasó.2 A munka elején a szerkesztők részletesen írnak az első, VIII. Bonifác pápa által 1300. február 22-én meghirdetett, majd ezt követően az 1400-as és az 1423-as szentévekről is, amelyeket úgy ünnepel­tek a hívők, hogy pápai bulla nem került kiadásra. Ezen kívül külön írnak a meg nem ünnepelt szentévekről. Ilyen volt például az 1800-as, amikor is VI. Piusz 1799. augusztus 29-én bekövetkezett halála, valamint a nemzet­közi helyzet következtében VII. Pál nem adott ki bullát. 1850-ben szintén elmaradt a jubileum megünneplése, mivel a Rómában kitört forradalom következtében IX. Piusz 1848-ban Gaetába kényszerült menekülni. A kiállított iratok többségét a Vatikáni Titkos Levéltárban (Archivum Secretum Vaticanum) őrzik. Három darab - köztük VIII. Bonifác pápa bullája - származik a Vatikáni Apostoli Könyvtárból (Bibliotheca Apostolica Vaticana), valamint egy példányt, a híres Borgia-pápa, VI. Sán­dor 1500. évi bulláját a római Bibliotheca Casanatensében tárolják. Ezt követően a kiállításban szereplő 23 pápai bulla története egyesével kerül részletezésre, kezdve az első, 1300-as szentévtől, egészen Szent II. János Pál pápa 2000-es nagy szentévéig. Minden egyes bulla bemutatá­1 E folyamat középkori európai aspektusairól: Fedeles Tamás: „Isten nevében utazunk”. Zarándokok, búcsújárás, kegyhelyek a középkorban. Pécs, 2015.; valamint magyar vonatkozásairól: Csukovits Enikő: Középkori magyar zarándokok. Bp., 2003. 2 Sajnos az angol fordításba több elírás is bekerült, pl. VI. Kelement IV-nek, VI. Sándort VII-nek (7. p.), VI. Piuszt pedig IV-nek írják. (11. p.) Emellett az olasz szövegben is található hiba, például a teljes búcsút „indugenza plenaria” alakban írják. (6. p.)

Next

/
Thumbnails
Contents