Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - OLVASMÁNY- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI ADATOK - Bujtás László Zsigmond: Apáczai Csere János könyvajándéka

Apáczai Csere János könyvajándéka

149

A bejegyzést alaposabban szemügyre véve megállapítható, hogy a művet igenis körbevágták, amit az is mutat, hogy az ajánlás első sorának végén levő szóból (viro) csak egy v betű látszik. A tintával áthúzott szavakat valóban el lehet olvasni, de másképp, mint ahogy a korábbi közleményben szerepel. Az ajánló sorok helyes olvasata a következő:8

Clariss(im)o ac Doctiss(im)o v[iro] <D(omino) Rudigero Herma[nnidae]9 10 11 Scholae> Hard(erovicensis) Rector[i]'° Philosophiaeque Profess(ori) extraordinario mittit Johannes Apatzaeus“

Ebből kitűnik, hogy a megajándékozott személy a harderwijki iskola (korabeli latin nevén gymnasium) és nem az egyetem rektora volt, és e tiszte mellett volt rendkívüli filozófiaprofesszor (az egyetemen). És valóban: Hermannides 1647-től a harderwijki Gymmasium Velavicum,12 azaz a városi iskola (holland nevén: latijnse school)13 * rektoraként működött. Egyetemi tanárrá 1648-ban nevezték ki, így a bejegyzésből kiderül, hogy Apáczai pontosan tisztában volt Hermannides tisztségeivel, vagyis azzal, hogy egyszerre két tisztsége volt.

Hermannides 1639-ben a deventeri athenaeumba, majd 1643-ban a leideni egyetemre iratkozott be teológiát tanulni. 1647-ben lett a harderwijki latin iskola rektora, ezt a tisztséget 1667-ig töltötte be. 1648- ban nevezték ki a logika rendkívüli professzorává a város egyetemén. Az, hogy Hermannides az előbbi tárgyat oktatta, nem mond ellent az Apáczai bejegyzésében feltüntetett titulusnak (philosophiae professor extraordinarius), mivel az egyetemen a filozófia szak keretén belül három tanár adott elő: Hermannides a logikát, Francius Jacobus Cochius (1603/4-1669) az etikát és Gisbert van Isendoorn (1601-1657) a fizikát. Ez utóbbi volt hármuk közül a „professor primarius”,*4 és Apáczai harderwijki doktorálása idején az egyetem rektora. Hermannides 1654-től a történelem és az államtudományok rendes professzora lett az egyetemen, mely tisztséget haláláig, 1680-ig viselte, a filozófia doktora címet 1657-ben honoris

8 A korábbi közlésből kimaradt, illetve helytelen olvasató szavakat és betűket kurzív szedéssel jelölöm, és szögletes zárójelben adom meg a kötet körbevágása, illetve a lapszél visszahajlása miatt nem látható, de kikövetkeztethető részeket.

9 A szögletes zárójelben levő rész a kötet körbevágása miatt nem látszik.

10 Az i a lapszél visszahajlása miatt nem látszik.

11 A helyes olvasat azért Apatzaeus, mert az ajándékozó nevében a „z” betű után ugyanaz az írásjel szerepel, mint a Philosophiaeque szóban a szóközi „phi” betűkapcsolat után.

12 A melléknév Gelderland tartomány Weluwe nevű tájegységére utal.

■3 Az iskola történetére Id.: Evers, M. - Pop-Verhey, I.: Hét Gymnasium Velavicum te Harderwijk 1600-1815. In: Tot meesten nut ende dienst van de jeught’. Een onderzoek naar zeventien Gelderse Latijnse scholen ca. 1580-1815. Ed.: Bastiaanse, R. - Bots, H. - Evers, M. Zutphen, 1984. (Gelderse historische reeks, 16.) 268-295. p.

>4 Krop, H.: Tussen wetenschap en levensleer. De beoefening der wijsbegeerte aan de universiteit te Harderwijk. In: Het Gelders Athene. Bijdragen tot de geschiedenis van de Gelderse universiteit in Harderwijk (1648-1811). Ed.: Bots, J. M. H. - Evers, M. - Frijhoff, W. Th. M. et al. Hilversum, 2000. (továbbiakban: Het Gelders Athene, 2002.) 134. p.