Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: Kísértő téveszme vagy kreatív megoldás? Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején Magyarországon és Franciaországban

Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején 111

akcióit). Úgy tűnik, az író gyors lezárással megkerüli a problémát. Elsikkadt a Széchényi György hangoztatta idea és tett egységének kívánalma? Nem mindenestül, hiszen találunk egy innovatív megfogalmazást, melyet az 1930-as évek elején Franciaországban a Korunk Szava munkatársai által is ismert Ordre Nouveau irányzat, s a velük szoros kapcsolatban álló Esprit című folyóirat ún. nonkonformista körei kezdtek kidolgozni.72 Az egyház írja a válaszadó - „az egyénre épít, a katolicizmus tulajdonképpen az egyetlen elfogadható individualizmus, mert perszonalizmus,73 * 75 és azoknak az öntudatos személyeknek az összessége”, akik képesek az antiszociális rendszerekkel szembeszállni.7'' A kíváncsiak, e mondaton kívül, más mankót is kaptak. A periodika újraolvasásra ajánlotta egyik korábbi számát: a századfordulón még hírhedten intranzigens La Croix főszerkesztőjének 1934 júniusában publikált, s azon nyomban lefordított fejtegetését.73

A jelzett műben a francia napilapot mérsékeltebb látásmód felé kormányzó Léon Merklen a katolicizmus pártatlanságát húzta alá: az egyház a különféle gazdasági, politikai és szociális programokról/rendszerekről - szükséges esetben - saját

társadalomelméletének fényében mond véleményt. Ezt tette hajdan a „liberalizmus túlzásai” kapcsán, a jelenben pedig „az etatista, antiindividualista, kollektív állammal harcol”. „Az Egyházat nem lehet jobb és baloldali állásfoglalásra bírni, mert egyetemlegesen és együttesen védője nem csak a tradíciónak, hanem elősegítője a haladásnak, a- munkás jogainak csakúgy, mint a munkaadójogainak.”

Véletlen egybeesés, hogy ugyanazon időszakban, 1934

szeptemberében, egy értekezésrészlet - minden bizonnyal Kolnai Aurél tollából - a katolikus államgondolkodást mutatta be, s benne az Ignotus Hugót foglalkoztató kérdéseket (és az arra adandó válaszokat) fedezhetjük fel? A publikáció tudományos igénnyel vázolta a tekintély és a szabadság, az állam és az egyén viszonyának keresztény megközelítését.76

72 Ld. 1. sz. jegyz.

tí Az emberi egzisztenciának értéket és célt adó, személyközpontú és valós párbeszédre képesítő, sőt kezdeményezően fellépő katolicizmus mintegy tíz évvel később XII. Pius pápa két meghatározó megnyilatkozásának, az 1944. évi karácsonyi rádióbeszédének és az újonnan kinevezett bíborosok előtt tartott 1946. február 20-i felszólalásnak egyik eleme lett, ezzel párhuzamosan a második világháború utáni kereszténydemokrata pártok egyik eszményévé vált. Hantos-Varga Márta: Demokratikus társadalom(szervezés) és a katolikus egyház. In: Az egyház társadalma - a társadalom egyháza. Egyház és társadalom Közép-'és Kelet-Európában. In: Konferenciakötet. Szerk.: Bánkuti Gábor. Pécs, 2015. 21-40. p.

7* Ld. 67. sz. jegyz.

75 Merklen, Léon: Reakciós vagy liberális az egyház? In: Korunk Szava, 1934. 12. sz. [június 15.] 229. p. A folyóirat az átvett cikkek pontos referenciáját sohasem adta meg. A kutató szerencsés esetben a megjelenés hónapjának említésével találkozik. Az eredeti írás adatai: La Croix, 1934. június 6.1. p.

76 N.N.: Nincs kötelező keresztény államforma. In: Korunk Szava, 1934. 17. sz. 346- 348. p. Csupán a címlapon szerepel az író neve: A. Heising. A Der christliche Ständestaat Dr. A. Van Heising jelzéssel, mely Kolnai álneve volt, 1934-ben több tanulmányt jelentetett meg, többek között egy elemzést Othmar Spann