Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: Kísértő téveszme vagy kreatív megoldás? Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején Magyarországon és Franciaországban

Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején 109

Az újságcikkek sürgető és dinamikát sugárzó tónusa félreértésre adott okot, ezért a szerkesztőknek 1931 végén pontosítani kellett gondolatiságukat, Az új folyóirat nem is késlekedett elhatárolódni a szélsőségektől.

A „baloldali, radikális” francia ügyvédnek, Georges Roux-nak a Notre Temps című periodikában megjelent, s a Korunk Szavában 1931. november közepén hosszan ismertetett cikke a jobboldalhoz való viszony definiálására adott lehetőséget.* 6s Roux szerint a „francia egyház” elvált az intoleráns, nacionalista irányzatoktól. A változás tünete az Action Francaise mozgalom szentszéki elítélésének (1926) komolyan vétele, a katolikus szimpatizánsok többségének kiválása, s ezzel párhuzamosan Briand békepolitikájának támogatása, melyet Luigi Maglione párizsi nuncius és egyes meghatározó katolikus publicisták állásfoglalásai jeleznek.54 A magyar folyóirat - anonym szerzőtől - napvilágot látott szemléje, mely a La Vie Catholique és a német pacifista Friedenskämpfer Roux-kommentárjaira támaszkodott, mindenképp figyelmet érdemel. Egyfelől szokatlan a terjedelem és feltűnő az összefoglaló akkurátus kidolgozottsága, másrészt különös az írás lezárása, mely konklúzióként egy egészen más problematikába, a hazai szociális kérdés forgatagába vezeti az olvasót. A két eltérő kérdéskör között a rézümé készítőjének összekötő kapocsként a német domonkos szerzetes, P. Franziskus Stratmann gondolata szolgált: „Tévedés azt hinni, mintha a jobboldali politika a keresztény, a baloldali a keresztényellenes politikával lenne egyenlő [...] Kötelességünk, mint pártokon felül állóknak, felismernünk minkét oldalon a jót és a rosszat.” A forditó-cikkíró végszava programadás: a „reakciós áljobboldaltól” elfordulva meg kell győzni „a jóindulatú baloldaliakat” arról, hogy agitációjuknak csak addig van hatása, „míg nem inaugurál valaki egy valódi keresztény politikát”.

Egy hónappal később, a karácsonyi számban már a másik pólusról, arról a „rosszul értelmezett baloldaliságról” elmélkedtek, mely egy „Krisztusibb, szociálisabb, lelkiséggel telített” kiállás helyett „éretlen forradalmaskodásban” merül ki.6s Aradi és Balla szemléletében56 az egyházhűség és a klérus tisztelete nem zárta ki az intézmények emberi oldalának, az „érzéketlen, ósdi álkatolikusoknak” bírálatát. Ekkor még

63 N.N.: Akik valóban a békéért dolgoznak. In: Korunk Szava, 1931. 4. sz. 9. p. Az Ottlik

György szerkesztette Nouvelle Revue de Hongrie 1932 és 1937 között évente 1-2 írást közölt Georges Roux tollából, aki a Notre Temps számára ugyanekkor 34 cikket írt. A publicistát, aki később a fasizmus csodálója lett, a francia-német megbékélés gondolata különösen foglalkoztatta. Magyar vonatkozású írása is ismeretes. Maillot, Jean- RenÉ: Jean Luchaire et la revue Notre Temps (1927-1940). [Jean Luchaire és a Notre Temps folyóirat, 1927-1940.] Disszertáció. Université de Lorraine. 2013. 398. p. Online: http://docnum.univ-lorraine.fr - 2016. augusztus.

6-t Az Action Franchise szentszéki elítéléséről és annak a francia katolikus társadalomra gyakorolt hatásáról kimerítő összefoglalás: Droulers, 1981. 254-273. p.; továbbá: Dansette, Adrien: Histoire religieuse de la France contemporaine. [A kortárs Franciaország egyháztörténete] Paris, 1963. 760-794. p.

65 Korunk Szava, 1931. 6. sz. 4. p .Az idő sodrában rovat.

66 1932 májusában egy olvasói kérdésre válaszolva kiderül, hogy e rovat összeállítói a szerkesztők voltak. Korunk Szava, 1932. 9. sz. 16. p.