Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: Kísértő téveszme vagy kreatív megoldás? Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején Magyarországon és Franciaországban

Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején 105

előtűnt az említett iratokban: a képzettség/olvasottság összekötése a cse- lekvéssel/praxissal.'w Éppen e célból, vagyis a felismert teológiai, szociológiai tájékozatlanság legyőzésére „az ifjú katolicizmus szószólójaként” alakult meg valamivel korábban, 1931. május 17-én, Budapesten, a Központi Katolikus Kör belvárosi helyiségében, a Prohászka Ottokár Társaság.-»0 Lapjuk a következő hónapban, 1931 júniusában jelent meg, majd a következő szám a vártnál hosszabb szünet után, már más formátumban, nívós tartalommal, 1931. október 15-én, az éves katolikus nagygyűlés idején látott napvilágot. A gróf második levelének tárgya e két kezdeményezés. Miközben Széchényi segítségért folyamodott, csodálkozásának is hangot adott. A Korunk Szava „tudományos és szociális folyóirat”, ezért nem érti - írta ez alkalommal is merész stílusban -, hogy a miniszterelnöki sajtófőnökség vezetője, Hlatky Endre miért juttatta el kérelmüket az érseki hely- nökséghez egyházi engedélyezés végett.-»1 Serédi Jusztinián október 30-án írásban közölte, hogy a nemrég megkapott alapszabályokat tanulmányozza, s szívesen támogatja az egyesület működését „mindaddig, ameddig az isteni és egyházi törvények által megszabott kereteket magára feltétlenül kötelezőnek ismeri el”, a folyóirat ügyében pedig már „megadta a választ a miniszterelnök úrnak”.-»2 E levelezéssel elénk lép egy összetett problémakör: a hierarchia tekintélye, döntési jogköre, a hozzá folyamodás esetei, a (felső) klérus irányításának területei és annak határai. Széchényi első kérvényében, a pártalakítás ügyében, a keresztény értékek hiteles képviselete és a hatékonyság érdekében, a főpapság abszolúte pótolhatatlan szerepéről értekezett: „Csak a püspöki kar teheti [= léphet fel a pártalakítás érdekében] vagy a prímás ad personam.”« Második küldeményének hangvételét már az önálló és felelős cselekvés kívánalma határozta meg.

A hercegprímás 1932 januárjában, hat szám megjelenése után tért vissza a kiadványra: a megújhodás szándékát jelző alcím megfogalmazását kifogásolta.-»-» 39 * * * 43 44

39 Uo. Katolikus társadalomtudományi és államtani képzést ajánlott a felsőoktatásban. A kérdést a folyóiratban novemberben fejtette ki. Sz. Gy.: A Pázmány Péter Egyetem katolicitása. In: Korunk Szava, 1931. 3. sz. 12-13. P- A későbbi években visszatérően hívták fel a figyelmet a papság alapos szociális képzésére.

4° Korunk Szava, 1931. 1. sz. [június] 17. p. Széchényi György vázolta a társaság programját és célkitűzéseit, ezek után Aradi Zsolt ismertette az alapszabályokat, végül a jelenlévők tisztikart választottak. Ld. még Gergely Jenő: A kereszténydemokrácia Magyarországon. In: Múltunk, 2007. 3. sz. 130. p. Gergely professzor munkáiban az 1930-as évek elején serénykedő Széchényit rendszeresen a KGSZP képviselőjének aposztrofálja, jóllehet ő csak az 1935. áprilisi választásokon indult és nyert mandátumot.

4> EPL. 3019/1931. sz.-»2 Uo.

43 Ld. 33. sz. jegyz.

44 EPL. 137/1932. sz. „Szíveskedjék úgy intézkedni, hogy az alcím a jövőben elmaradjon. Az Ifjú katolicizmus név igen megtévesztő. [...] Könnyen úgy is értelmezhető, hogy valami olyan tartalommal bír, mely nem volna bent a múlt katolicizmusában. Ez pedig csak félreértéseknek lehetne okozója.” 1932. március l-től a Korunk Szava „aktív katolikus orgánum” alcímmel jelent meg.