Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hantos-Varga Márta: Kísértő téveszme vagy kreatív megoldás? Katolikusok és baloldaliak összefogásának igénye az 1930-as évek elején Magyarországon és Franciaországban

104

Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017)

Jusztinián hercegprímást. Egyrészt egy új katolikus politikai csoportosulás szükségességét nyomatékosította^ másrészt hathatós támogatást várt a Prohászka Ottokár Társaság alapszabályainak elfogadása és annak lapja, a Korunk Szavad című periodika engedélyeztetése körüli huzavonában.35 A két beadvány szorosan összefügg. Lelkiismeretes állapotfelmérésként a korszak dilemmáit tükrözi: azok (egyház)politikai és civil/társadalmi szemszögű megközelítése. Miközben az első iratban Széchényi határozott kritikát mond a politikai, közéleti katolicizmus, sőt a püspöki kar tehetetlensége felett,36 megoldást is javasol, mivel - szerinte - „nincs agilis katolikus szerv, mely a bajokat megérezné és intézkedne”.37 A kiút „egy valóban keresztény irányzat” léte, egy új pártalakzat, egy elvhű és szociális programmal bíró megmozdulás, mely „társadalmi rétegeket nem széjjelvető, de egybefűző gondolatot” képvisel.38 A főpásztor a levél e részletére adott, jellemzően diplomatikus feleletében nem biztosította semmi kézzelfoghatóról a kérvényezőt. Széchényi eszmevilágának egy másik motívuma is * 33 34 35 * 37 *

hitt álláspontját hirdetni. A pártkeretek egyáltalán nem gátolták véleményének hangoztatásában. Széchenyi György gróf azok közé a fiatal mágnások közé tartozott, akik a legszebb ígéretet jelentették a magyar közélet számára.” N.N.: Meghalt gróf Széchenyi György. In: Magyar Sión, 1938. szeptember 4. 3-4. p. A méltatások mindegyikében szó esett az elhunyt egyenes jelleméről és mély emberségéről. A puritán életvitelű, lobbanékony és konok arisztokrata kétféle formában írta vezetéknevét: Széchényi vagy Széchenyi.

33 Esztergomi Prímási Levéltár (továbbiakban: EPL.) 2975/1931. sz. Széchényi 1931. szeptember 24-én, Kálozon kelt, géppel írt, kétoldalas levelét 1931. október 19-én iktatták Katholikus szervezkedés és az EVE alapszabályai címmel. A válaszfogalmazvány dátuma: 1931. november 2.

34 A folyóirat születéséről, főbb sajátosságairól: A bilincsbe vert beszéd. Vásárhelyi Miklós sajtótörténeti tanulmányai. Szerk.: Murányi Gábor. Bp., 2002. (továbbiakban: VÁSÁRHELYI, 2002.) 125-141. p. A katolikus egyház szociális tanításának recepciójáról, s e folyamatban a Korunk Szava szerepéről: Petrás Éva: „A Splendid Return”. The Intellectual Reception of the Catholic Social Doctrine in Hungary, 1931-1944. Bp., 2011. 92-156. p.; irodalomtörténeti megközelítés: Jeleníts István: Jegyzetek a Korunk Szaváról. In: Irodalomismeret, 2011.1. sz. 35-44. p.

35 EPL. 3019/1931. sz. A gróf 1931. október 27-én, immár kézzel írt levelét másnapi dátummal érkeztették.

36 EPL. 2975/1931. sz. A felterjesztésben a forradalmak óta eltelt időt, „az utolsó tíz évet” ecseteli: .Amikor a püspöki kar összeült, két különböző irányra, egy az Egyház érdekeit minden fölé helyező és egy minden boldogulást az államtól váró irányra szakadt és megállapítván belső széjjelszakadozottságát, az élet sürgető kérdéseiben tétlenségbe merült.”

37 A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt és a Keresztényszocialista Párt 1925. decemberi fúziójából született kormánytámogató Keresztény Gazdasági és Szociális Párt 1931- ben 36 képviselőházi helyet szerzett. A Katolikus Népszövetség átszervezésére ugyanebben az évben történt kísérlet. Széchényi metsző bírálatot mond felettük. Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon, 1924-1944. Bp., 1993. 84-143. p.

3® Ld. 33. sz. jegyz. Négy megbízható személyt javasol „pártmagnak”, a papképviselők közül Griger Miklóst és Pintér Lászlót, a világiak közül báró Kray Istvánt és Kórody Katona Jánost. „A szám nem fontos, csak az agilitás és a program, mellyel kiállanak. Az általános tanácstalanságban az igazságnak mázsás súlya van, ha kevesen is fogják kezdetben képviselni.”