Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Godzsák Attila: A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség

38

Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017)

chimandrita, esperes, Abaújszántó. Póttagok: Avédik Félix királyi büntető törvényszéki másodelnök Budapest; Géczy Géza plébános, Becske; Gergely Viktor esperes, Gyimesbükk; Kiss Andor hittanár, Budapest; Komán György esperes, Vámfalu; Kovács Géza kórházi lelkész, Székesfehérvár; La- domérszky Béla lelkész, Szeged; Minya Lajos kanonok, papnevelő intézet igazgató, Ungvár; Nagy Béla lelkész, Nyírlugos; Papp György püspöki tanácsos, titkár, Nyíregyháza; Véghseő Dániel tiszteletbeli kanonok, esperes, Hajdúböszörmény; Vladimir Ede tiszteletbeli kanonok, címzetes főesperes, Takcsány.93

A SZEMISZ gyűlésén nem volt sok látogató a nagygyűlés sűrű programjai miatt, ugyanis tíz másik gyűlés is szerepelt ebben az időpontban a műsortervben. A püspöki kart a díszgyűlésen Papp Antal címzetes érsek, miskolci apostoli kormányzó, Virágh Ferenc pécsi püspök, Sztojka Sándor munkácsi püspök, továbbá Lengyel Zoltán szamosújvári örmény katolikus apostoli kormányzó képviselték. ^ A gyűlésen több változás történt, egyik ilyen a már említett vezető váltás volt, ezen kívül a szabályzat alapján a vezetővel együtt az adminisztratív székhely is megváltozott, mégpedig ez után Miskolc helyett Nyíregyháza lett, de a főtitkárság címe maradt Miskolc és a Tudományos és Irodalmi osztály is Miskolcon székelt.* 95

A Blahovisztnik kárpátaljai hitbuzgalmi folyóirat 1941. évi novemberi száma Az uniós életből címen összefoglalóan emlékezett meg a magyar uniós szövetség budapesti közgyűléséről és egyben ismertette a SZEMISZ célkitűzéseit is. Említést tett a Szövetségnek folyóiratáról (a Keleti Egyházról): „Ebből a folyóiratból már sok katholikus ismerte és szerette meg a görögkatholikus szertartás szépségét és fönséget.”96

1942

A SZEMISZ 1942. október 6-án tartotta III. éves díszgyűlését Budapesten, a XXX. Katolikus Nagygyűlés uniós napján. Dudás püspök úr a megnyitó beszédében rámutatott arra,

„hogy az ebben a tárgyban megindult békés munkát szinte megelőzte a kint küzdő honvédhadsereg, mely a keresztet magasra emelve vitte messze keletre, hogy hitet és Krisztust vigyen az elnyomott százmillióknak. A honvédségnek ez a tette, amely a magyarság gondolatvilágával egyenes vonalban áll. [...] a mi honvédségünk nem imperialista hódítás céljából ment keletre, hanem a hitet és az Istent vitte az istenteleneknek.”

Mihalovich Sándor kanonok, főesperes, nyíregyházi lelkész tartott ezután előadást az unió történelmi fontosságáról, majd kiemelendően érdekes előadást tartott König Kelemen páter ferences főnök atya, aki a protestánsokkal való egység lehetőségeit mérlegelte és fontosságát hangsúlyozta.

„Bár ma már nem állanak szemben az egyházak karddal és puskával, mint a 30 éves háború folyamán, ma is sok a szeretetlenség és önzés. Krisztus követőinek hivatása az egész világ megtérítése, de ha az evangélium fönsé«3 Görögkatolikus Szemle, 1941/20-21.1-2. p. sí Keleti Egyház, 1941/8.195. p.

95 Keleti Egyház, 1941/8.198. p.

96 Keleti Egyház, 1941/10. 246. p.