Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.

86

Kgyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017)

kis rongyos gagyás gyermek kiállott egy sütőféle mellől a mint indultam ki az udvarról és megszollit hogy az apját keresem-e, mondom hogy igen is azt ha ugyancsak a pap a te apád. Ekkor a fiú úgy nyilatkozott hogy valahol itt lessz a faluba. En kérdezősködni kezdettem utánna hogy vajon a pap hol lehet ilyenkor, s azt mondák az atyafiak, hol lehetne egyebütt, mint vagy Keresztáron, vagy itt a faluban valamelyik korcsomán. Ugyancsak úgyis volt. Éppen a korcsoma felől vezető útban találtuk meg egy csekefalvi asz- szonnyal a ki vezetőmnek ajálkozott. Kérdeztem hogy hát hol jár Tisztele- tes, és mindent mondott csak azt nem hogy a korcsomán volt, de köztünk legyen mondva mert nem akarnék Ürmösi ur előtt a szegény szerencsétlen ember ellensége gyanánt tűnni fel igaz mondásommal - szemei és nyelve nagyon is elárulták hogy ott volt. Fine finium, a meséket kértem, és ő makacsul vonakodott átadni, azt adván okul, hogy még nem purizálta,255 és azokon senki sem tud elmenni csak ő, s most akarja purizálni stb. Szerencsére a mesék éppen az asztalán voltak, s én kezet tettem reájuk, nézegettem jobbról balról, s váltig erősítettem hogy azokat a főtisztelendő ur eltudja olvasni, elvégre nagy bajjal csaknem erőszakkal kezemhez vettem és most már nálam vannak, egy ív vagyis inkább egy fogás hat vagy nyolcz levél hiányzik belőlük, de gondolom hogy azok nélkül is elég van. Ezeket a meséket akár postán hivatalos csomag alakjába, akár valamely más biztos alkalomtól kiküldőm a főtisztelendő urnák a kis Küküllő melléki dialectusban írt mesével256 egyetemben.”257

Akkor tehát, amikor a püspöki iratok alapján Ürmösiről már nem jut más eszünkbe, csak hogy kocsmáról kocsmára jár, házát, munkáját, magát és gyerekeit elhanyagolja, akkor kiderül, hogy ebben az állandó helyváltoztatásban feltehetően évtizedek óta viszi magával a mesegyűjteményét, amit valószínűleg még lelkészi szolgálata megkezdése előtt258 gyűjtött. S nemcsak megőrzi, hanem még ebben a semmi jót nem ígérő állapotában is tervei vannak vele. Fontos ez a tény még akkor is, ha feltesszük, hogy a mesék „purizálását” már akkor sem végezte volna el, ha Marosi Gergely nem erőszakolja ki tőle azokat. Lényeges, mert jelzi, hogy még a legrészegesebb időszakában is aktívan foglalkoztatta a népköltészeti gyűjtés, vagy legalábbis aktivizálható volt az érdeklődése. A levélben említett 38 mese jelenlegi feltalálási helye ismeretlen.

Ürmösi Sándor a kivizsgálás után még néhány hónapot tölt Csekefalván, amíg a megválasztott új lelkész, Kádár Lázár befejezi székelykeresztúri seniori feladatait és leteszi a papi szigorlatát. Ezalatt Árkosi Dénes már csupán a „szerencsétlen Ürmösi Sándor és anyátlan árvainak” sorsa miatt aggódik vissza-visszatérően. Ürmösi utolsó csekefalvi hónapjairól azt írja, hogy „már most ott busong e szegény ember a

255 purizálni: a mesék szövegének alakítása. Ez egyes esetekben csak letisztázást jelenthetett, de többnyire együtt járt kisebb-nagyobb stilisztikai változtatásokkal, esetleges kiigazításokkal is. Ennek pontos meghatározásához azonban sokkal több forrás feltárása lenne szükséges.

256 Ezt a mesét feltehetően Marosi Gergely gyűjtötte Kriza számára.

257 Marosi Gergely Kriza Jánosnak. Székelykeresztúr, 1867. május 10.

258 Ez azonban nem bizonyítható, csupán életviteléből következtetek erre. Bár nem zárhatjuk ki azt a feltevést sem, hogy Ürmösi kényszerű nyugdíjazása idején gyűjtötte a szövegeket.