Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.

86 Kgyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017) kis rongyos gagyás gyermek kiállott egy sütőféle mellől a mint indultam ki az udvarról és megszollit hogy az apját keresem-e, mondom hogy igen is azt ha ugyancsak a pap a te apád. Ekkor a fiú úgy nyilatkozott hogy valahol itt lessz a faluba. En kérdezősködni kezdettem utánna hogy vajon a pap hol lehet ilyenkor, s azt mondák az atyafiak, hol lehetne egyebütt, mint vagy Keresztáron, vagy itt a faluban valamelyik korcsomán. Ugyancsak úgyis volt. Éppen a korcsoma felől vezető útban találtuk meg egy csekefalvi asz- szonnyal a ki vezetőmnek ajálkozott. Kérdeztem hogy hát hol jár Tisztele- tes, és mindent mondott csak azt nem hogy a korcsomán volt, de köztünk legyen mondva mert nem akarnék Ürmösi ur előtt a szegény szerencsétlen ember ellensége gyanánt tűnni fel igaz mondásommal - szemei és nyelve nagyon is elárulták hogy ott volt. Fine finium, a meséket kértem, és ő ma­kacsul vonakodott átadni, azt adván okul, hogy még nem purizálta,255 és azokon senki sem tud elmenni csak ő, s most akarja purizálni stb. Szeren­csére a mesék éppen az asztalán voltak, s én kezet tettem reájuk, nézeget­tem jobbról balról, s váltig erősítettem hogy azokat a főtisztelendő ur el­tudja olvasni, elvégre nagy bajjal csaknem erőszakkal kezemhez vettem és most már nálam vannak, egy ív vagyis inkább egy fogás hat vagy nyolcz le­vél hiányzik belőlük, de gondolom hogy azok nélkül is elég van. Ezeket a meséket akár postán hivatalos csomag alakjába, akár valamely más biztos alkalomtól kiküldőm a főtisztelendő urnák a kis Küküllő melléki dialectusban írt mesével256 egyetemben.”257 Akkor tehát, amikor a püspöki iratok alapján Ürmösiről már nem jut más eszünkbe, csak hogy kocsmáról kocsmára jár, házát, munkáját, magát és gyerekeit elhanyagolja, akkor kiderül, hogy ebben az állandó helyváltoz­tatásban feltehetően évtizedek óta viszi magával a mesegyűjteményét, amit valószínűleg még lelkészi szolgálata megkezdése előtt258 gyűjtött. S nem­csak megőrzi, hanem még ebben a semmi jót nem ígérő állapotában is tervei vannak vele. Fontos ez a tény még akkor is, ha feltesszük, hogy a mesék „purizálását” már akkor sem végezte volna el, ha Marosi Gergely nem erőszakolja ki tőle azokat. Lényeges, mert jelzi, hogy még a legrésze­gesebb időszakában is aktívan foglalkoztatta a népköltészeti gyűjtés, vagy legalábbis aktivizálható volt az érdeklődése. A levélben említett 38 mese jelenlegi feltalálási helye ismeretlen. Ürmösi Sándor a kivizsgálás után még néhány hónapot tölt Csekefalván, amíg a megválasztott új lelkész, Kádár Lázár befejezi székelykeresztúri seniori feladatait és leteszi a papi szigorlatát. Ezalatt Árkosi Dénes már csupán a „szerencsétlen Ürmösi Sándor és anyátlan árvainak” sorsa miatt aggódik vissza-visszatérően. Ürmösi utolsó csekefalvi hónapjairól azt írja, hogy „már most ott busong e szegény ember a 255 purizálni: a mesék szövegének alakítása. Ez egyes esetekben csak letisztázást jelenthetett, de többnyire együtt járt kisebb-nagyobb stilisztikai változtatásokkal, esetleges kiigazításokkal is. Ennek pontos meghatározásához azonban sokkal több forrás feltárása lenne szükséges. 256 Ezt a mesét feltehetően Marosi Gergely gyűjtötte Kriza számára. 257 Marosi Gergely Kriza Jánosnak. Székelykeresztúr, 1867. május 10. 258 Ez azonban nem bizonyítható, csupán életviteléből következtetek erre. Bár nem zárhatjuk ki azt a feltevést sem, hogy Ürmösi kényszerű nyugdíjazása idején gyűjtötte a szövegeket.

Next

/
Thumbnails
Contents