Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.
Ürmösi Sándor életpályája II. 77 tatja: „az iskola szenvedő állapotban van, az isteni tisztelet foljtatásárais, több ürügy lehetne, ha ti. a pappal előre való megégyezés utyán, az Eklávalis égyet értöleg oda vinnők a dolgot, hogy a pap maga kérne maga mellé Segédtanítót”.212 * * * A nép állapota (az emberek kulturális szintje és igényei) nagymértékben az ott munkáját végző lelkész-tanító szorgalmán és elhivatottságán is múlt. Mint az esperes szavaiból is látható, már 1864 telén, fél évvel Ürmösi odakerülése után kezdtek problémák mutatkozni mind az iskolában, mind a templomban. Azonban Kriza János ekkor írt leveléből is kitűnik, hogy ekkor még reménykedtek Ürmösi Sándor jó útra térésében. Kriza a korábban idézett Inczefi-levélhez hasonlóan kiemeli Ürmösi pozitív tulajdonságait is: „Ürmösi Sándor jobbra fordultát, mint angyalok egy bűnös ember javulását, örvendem. Az embernek valóban vagyon szép tehetsége, olyanszerű legalább, a mi a közembert vonzani tudja, azért is voltam mindég az ő megtérítése mellett.”2« Az események azonban nem sokkal ezután felgyorsulnak. 1864 novemberének végén a nyomáti eklézsia 46 tagja2‘4 kérést nyújt be papjuk, Ürmösi Sándor elhelyezésére. Vádjaik szerint alkalmatlan a tanitásra, hiszen még a „saját gyermekeid sem úgy neveié mint pap - ez részegen az ő nevelettlen léányának2« világ hallatára elmeri mondani te Krisztus Kurvája azal kést vagy akár mi szert eléragad hogy azt rögytön meg öllye milyért egy Vallásos ember feddeni akarván, a borzasztolag orditto Tiszteletes urott, melyből több Istent Káromlások Közt így védi magád a T: Ur.”216 Ennél a kicsit eltúlzottnak tűnő történetnél megalapozodabbnak tűnnek azok a vádak, amelyek a részegességére hivatkoznak. Ahelyed, hogy „Oskolát tartana s taníttana maga jár minden nap mintha oscolában járna a sidohoz a Kortsmában igen szorgalmatoson, onnan nagy részegen ki jőve mégyen néha a Templomban is, igen de hasztalan a faradsága mert a Miaegyértelműen a korábbi lelkészek és tanítók felelőssége is, mivel ilyen panaszok soha nem érkeznek olyan nagyobb, jelentősebb, mindig jó papot és tanítót kapó eklézsiákból, mint például Árkos, Derzs, Nagyajta, Bölön stb. Kriza János egyik levelében éppen emiatt tartja fontosnak, hogy a lelkészek jó példával járjanak elől és hassanak a népre. Ahogy írja, fontos lelkészi feladat a „könnyen félrevezethető népünk elméjének jó szellemben s irányban leendő felvilágosítására tett [...] nyájas rábeszéllés.” Kriza János Farkas Györgynek. Kolozsvár, 1872. május 26. - MUEKvGyLt. FGyl. 212 Farkas György Kriza Jánosnak. Szentgerice, 1864. augusztus 6. 2'3 Kriza János Farkas Györgynek. Kolozsvár, 1863. augusztus 3. - MUEKvGyLt. FGyl. 214 B betű alatt benyújtott: a nyomátiak folyamodvány melletti névsora. Nyomát, 1864. november 30. 2‘5 Ürmösi Sándor leányáról itt hallunk először (és utoljára). Egy másik iratból megtudjuk, hogy Gittának (Margitnak) hívták. Ld. Vajda Károly, nyomáti ev. ref. lévita és Bán Eszter Farkas Györgynek és a vizsgálószéknek. Nyomát, 1864. december 7. - MUEKvGyLt. UP Iratok, 1865. Ekkor úgy emlegetik, mint aki négy gyermekét neveli egyedül. Felesége 1863 szeptemberében hunyt el, az anyakönyvek tanúsága szerint ekkor hat gyermekének kellene lennie, akik közül a legidősebb is csupán 14 esztendős. 216 A nyomáti unitárius eklézsia tagjai Farkas Györgynek és a vizsgálószéknek. Nyomát, 1864. november 29. - MUEKvGyLt. UP Iratok, 1865.
