Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szakál Anna: A „lankadatlan fürge szorgalmú” Ürmösi Sándortól a „szegény, szerencsétlen” Ürmösi Sándorig. – Kriza János legkorábbi ismert gyűjtőjének életpályája II.

46

Egyháztörténeti Szemle XVIII/3 (2017)

legmagasabb az iskolában talált diákok száma.2« Elképzelhető tehát, hogy Ürmösi valóban szorgalmas és elhivatott tanító volt ekkor.

Ürmösi Sándor levele legvégén kijelenti, hogy az időközben személyével összefüggésben felmerült kisadoijáni lévita29 30 státuszt csupán énektehetség híján nincsen különösebb kedve elfogadni, de „külömben Jésusom Evangéliumot bár mi kitsin gyülekezetnek s bár akár hol is hirdetnem nem csak ne szégyellem, de kevély vagyok a ditsőség szent szeszétől”.31 így feltehetően még április folyamán kirendelték a „ditsőség szent szeszétől kevély” Ürmösi Sándort Kisadoijánba - ahol amilyen csekély időt töltött, olyan vaskos iratanyagot hagyott hátra működése nyomán.

2. Kisadorján (1846. április k. - 1847. május k.)

A szintén a Marosszéki egyházkörbe tartozó Kisadorján32 unitárius egyház- községe a 19. században Szentháromsághoz tartozott filiaként, benne ennek megfelelően önálló lelkész nem szolgálhatott, csupán egy lévita, akit tanításra, éneklésre és imádkozásra választhatott meg az egyházközség. Filiaként biztos adatunk nincs a nagyságáról, de 1766-ban Kisadoijánban, Szentháromságon és Bedén együttesen 178 unitárius élt,33 34 ami egy Vadad nagyságú közösséget jelentett a lelkész számára.3“* 1800-ban 46 kisadoijáni

29 A jegyzőkönyvi adatok szerint a gyereklétszám a vizsgálatok idején: 1839: o, 1840:4, 1841: 3, 1842: 5, 1843: 4, 1844: 28, 1845: 6, 1846: 17, 1847-50. nincs adat, 1851: 4, 1852: összedőlt az iskola, elhunyt a tanító, nincs adat, 1853: 20, 1854-55. nincs adat, 1856: 26, 1857-58. nincs adat, 1859: 6. Ld.: A Vadadi Unitaria Szent Egyház Számadásos Jegyzö-könyve. - MUEKvGyLt. Ezekből a számadatokból egyrészt az is látszik, hogy ha 1844-ben kiugróan magas is volt a gyerekek száma, ez a lelkesedés a következő évre visszaesett. Másfelől azonban hozzá kell tenni, hogy a vizsgálatok egyetlen, általában őszi napon vannak, amikor még nem biztos, hogy teljességgel működik az iskola. Az Ürmösi által megadott adatok tehát lehetnek igazak, lehetett olyan időszak, amikor szinte az összes iskolaköteles gyerek eljárt az iskolába, de tulajdonképpen nagyon nehéz összehasonlításra alkalmas adatokat találnunk.

3° A levita vagy lévita feladata a korabeli gyakorlatban inkább a mesteri munkához állt közel (mester, énekvezér), azonban némi lelkészi feladatot is jelenthetett (imádkozó). Jellemzően kis lélekszámú eklézsiákban működött lévitaság, ahol a lévitán kívül más egyházi személy nem élt.

3' Ürmösy Sándor Székely Sándornak, hn. én. [Vadad, 1846. április 13. (érk.)]

32 A kisadorjáni unitárius egyházközségi iratai: MUEKvGyLt.

33 MatkÓ, 1907. 46. p.

34 Hogy a lévitának ez különösen nagy szegénységet jelentett, csak sejthetjük, pontosan nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy ennek következtében milyen gyakran váltották egymást a léviták. 19x1-ben Pap Sándor nagyjából összeíija a Kisadoijánban valaha szolgált lévitákat, de például Ürmösi Sándor is kimarad ebből a felsorolásból, így nem tudhatjuk, hogy a többi személy tekintetében mennyire pontos az összeírás. (Mivel sem a kisadoijáni, sem a szentháromsági jegyzőkönyvek jelenlegi feltalálási helyét nem ismerem, így a hiánynak a korabeli dokumentumokban való meglétét - amelyek segítségével a 20. század eleji írás is készülhetett - ellenőrizni nem tudtam.) Ld. Pap Sándor, szentháromsági unitárius lelkész 1911. február 18-án beküldött írását Szentháromság és filiáinak történetéről: MUEKvGyLt. Egyházközségi monográfiák. IV. 12. Geréb Zsigmond, aki a lelkészek összegyűjtését elvégezte, a tanítókkal (és a levitákkal) nem foglalkozott.