Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Reformáció a Székelyföldön
40 Egyháztörténeti S2emle XVIII/3 (2017) helyszéken. A létrejövő szombatosság és az unitáriusok radikális szárnya között sokszor keskeny volt a választóvonal, ezért, főleg a 17. század első felében, többen lettek szombatossá az unitáriusok közül. A Székelyföldön belüli katolikus restauráció központja Mindszenti Benedek révén Udvarhelyszék, valamint a katolikus és frissen katalizált székely főurak udvarai és birtokai lettek. Székelyudvarhelyen, a legszínesebb felekezeti képet mutató székben, jezsuita központ jött létre. Két és fél év alatt elfoglalták a templomokat és iskolát nyitottak száz diákkal. Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetes a saját feljegyzései szerint több mint kétezer protestánst térített meg, hat lelkészt is.6« A jezsuiták térítő munkája hatására a városban többségbe kerültek a katolikusok és a súlyukat akkor is megőrizték, amikor a 17. században református fejedelmek uralták Erdélyt.6® Székelyudvarhely mellett, északra és északnyugatra 17 településen sikerült megerősíteni a katolikusokat. A Homoród völgye unitárius terület maradt és sok református is élt a székben.* 66 A 17. század elején a széket irányító és kizárólag unitárius nemesekből álló elit családok (Kornisok, Petkiek, Gerébek) kihaltak vagy elveszítették korábbi jelentőségüket. Az Ugrón és Dániel család jelentős maradt, de inkább a székelyföldi második vonalba tartoztak, és egyes ágaik megkezdték a vallásváltást, az unitárius felekezet elhagyását. Marosszéken elsöprő protestáns többség alakult ki a 16. század végére, amit még a jezsuiták hatására katalizált főurak sem tudtak jelentősen befolyásolni. A marosvásárhelyi református kollégium a kora újkor egész ideje alatt fontos oktatási intézménye lett a székelyföldi református ifjaknak. A 17. század elején áttért, eredetileg nem székely származású, ám beházasodott Tholdalagi Mihály és felesége, a székely Mihálcz Erzsébet számos adománya, ferences kolostoralapítása Mikházán itt is megerősítette némileg a katolikusságot, de számottevő súlyú nem lett a székben.67 Háromszéken számszerűen 1600-ra a reformátusok kerültek többségbe,68 a sepsiszentgyörgyi Daczó család támogatását élvezve. Az unitáriusok elsősorban Sepsiszék területén voltak erősek, Mikó Ferenc kancellár és őt csupán egy évvel túlélő fia örökös nélküli halálával igazán jelentős támogató nélkül maradtak, és Bethlen Gábor uralma végére sok gyülekezet elveszítette az önállóságát. A széken a jezsuitáknál tanult Béldi Kelemen emelkedett fel és több katolikus vagy katolikussá lett nemes (Mikesek, Aporok, Imecsek) igyekezett a pekatolizáció folyamatát felgyorsítani. Gelence és környéke meg is tudta őrizni katolikusságát, a többséget azonban nem sikerült megszerezni. A katolikusság számára a legnagyobb sikertörténet Csík-, Gyergyó- és Kászonszék kora újkori egyháztörténete. A széken a 16. század második felében mindig meg tudott maradni a katolikus többség, aminek erős tá6-* Molnár, 2009.196. p. 6s Jakab Elek - Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Bp., 1901. 328-329. p. 66 Juhász István: A székelyföldi református egyházmegyék. Kolozsvár, 1947. 37-39. p. 67 Tholdalagi Mihály emlékirata. Kiad.: Mikó Imre. Kolozsvár, 1855. (Erdélyi Történelmi Adatok. I.) 219. p. 68 Sípos Gábor: Háromszéki egyházszervezeti viszonyok 1581-ben. In: Református Szemle, 2003. nov.-dec. 636-637. p.
