Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Balogh Judit: Reformáció a Székelyföldön
Reformáció a Székelyföldön Balogh Judit Speciális felekezeti és szomszédsági viszonyok A Székelyföldnek nevezett terület székely lakossága a középkor során viszonylagos zártságban élt. Ez a zártság azonban, a székely székek külső határain, mégis átjárható volt. így Marosszék lakossága viszonylag élénk kereskedelmet folytatott a magyar vármegyékkel, Udvarhelyszék és Háromszék a szász székekkel, míg Csík-, Gyergyó- és Kászonszék Moldvával. A terület sajátos zártsága és relatív nyitottsága egyszerre alakította az itt lakók felekezeti hovatartozását a 16. században, amikor a korábban egységes nyugati katolikus egyházhoz tartozást felváltotta a konfesszionali- záció sokfelekezetű korszaka.1 Erdély területén annak a tudása, hogy nem csupán nyugati kereszténység létezhet, már a középkor folyamán sem volt ismeretlen, hiszen a keleti kereszténységgel találkozva akár a szomszédságukban is megtapasztalhatták egy más liturgia szerint keresztény közösség létezését.2 3 4 5 Emellett a határain nyitott székelység a több irányban aktív gazdasági és személyes kapcsolatainak köszönhetően minden bizonnyal Luthers fellépését követően hamar értesülhetett az új tanokról a szomszéd szász területek lakosságától. A szászok között Szeben városából vannak a legkorábbi forrásos adatok a lutheri reformáció elterjedéséről. 1522-ben már a város tanácsa állt hivatalosan a lutheri szellemben prédikáló papok mellett.« A szászok első embere, Pemflinger Márk szász gróf, minthogy maga is szimpatizált a katolikus egyházat megreformálni kívánó eszmékkel, sikeresen akadályozta a lutheránusok elleni uralkodói vagy egyházi vezetői fellépéseket a városban. 1523-ban már olyan sokan állhatták a reformerek oldalára, hogy királyi rendeletet hoztak a Szebenben található lutheri szellemű iratok elégetéséről.s Királyi biztosok több Luther által írt könyvet is találtak Szebenben. Mivel a reformáció gondolatai nagyon hamar elterjedtek Brassóban és a Barcaság területén is, biztosra vehetjük, hogy a székelység között is ismertté váltak az új tanok. 1522 és 1526 között több mint 10 magyarországi diák, köztük erdélyi iratkozott be a lutheránusok fellegvárának számító Wittenberg egyetemére.6 Ez azt jelenti, hogy már a mohácsi csatát megelőző években Erdélyben 1 Murdock, Graeme: Principatui Transilvaniei in epoca confesionalä. In: Studia Universitatis Babetj-Bolyai. Historia, 2008. 59-75. p. 2 PÉTER KATALIN: A reformáció: kényszer vagy választás? Bp., 2005. 3 Die lutherische Konfessionalisierung in Deutschland. Wissenschaftliches Symposion des Vereins für Reformationsgeschichte 1988. Hrsg.: Rublack, Hans-Christoph. H.n. [Gütersloh], 1993. (Schriften des Vereins für Reformationsgeschichte, 197.) 4 Dienes Dénes: A keresztyénség Magyarországon 1526 előtt. Sárospatak, é.n. [2001.] (továbbiakban: Dienes, 2001.) 118. p. 5 Uo. 6 Révész Imre: Magyar tanulók Wittenbergben Melanchton haláláig. In: Magyar Történelmi Tár, 1859. VI. 205-220. p.
