Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 3. szám - TANULMÁNY - Rajki Zoltán: A történelmi egyházak és az újprotestáns entitások kapcsolata Magyarországon a 19–20. században
A történelmi egyházak és az újprotestáns entitások kapcsolata 19 tus püspök kezdeményezésére - 1981-ben Billy Grahamnek díszdoktori címet adományozott.6“» Valószínű, hogy átmeneti feszültséget okozott az is, hogy a szabad- egyházi közösségek befogadták a hozzájuk hasonló kegyességű protestáns egyházakból kivált csoportosulások (vallásos keresők) némelyikét, mint például a Sréter Ferenc vezette evangélikus egyházból kivált csoportot a metodista egyház, vagy a Bereczki Sándor vezette reformátusoktól kiszakadt karizmatikus közösséget az Evangéliumi Pünkösdi Közösség integrálta.* 66 67 IV. Kitekintés a rendszerváltozás után A történelmi egyházak és az újprotestáns entitások kapcsolatának rendszerváltozás utáni szakaszának a feldolgozására történelmi távlat hiányában nem vállalkozhatunk. Néhány jellemző folyamatra azonban rámutathatunk. A kommunista rezsim bukása átalakította a magyarországi vallási piacot. A „korábbi államvallás” a tudományos szocializmus marginalizálódott. Vallási-ideológiai téren pedig lényegében az amerikai típusú „szabadpiaci” verseny jött létre,66 amelynek eredményeként számtalan keresztény és nem keresztény vallási entitás jelent meg Magyarországon. A történelmi egyházak a pártállami időszakhoz képest az intézményhálózat terén lényegesen erősödtek (iskola-, karitatív, illetve tömegmédiai intézmények szintjén), de ezt nem követte a társadalmi bázisuk lényeges bővülése. A különböző vallásszociológiai felmérések szerint az egyháziasan vallásosak aránya továbbra is 10-12 % körül volt.57 A népszámlálási adatok szerint ráadásul a magukat e felekezetekhez tartozóknak valók aránya lényegesen csökkent.68 * A „történelmi újprotestáns” entitások híveinek száma elhanyagolható mértékben emelkedett61», miközben a Jehova tanúi, valamint a magyarországi 64 RAJKI-SZIGETI, 2012. 324-326., 372-373. p.; Billy Graham magyarországi látogatásáról bővebben: Rajki Zoltán: Billy Graham 1977. évi magyarországi látogatásának politikai háttere. In: Egyháztörténeti Szemle, 2013.1. sz. 77-95. p. 6s Rajki-Szigeti, 2012.359., 376. p. 66 Ez a folyamat 2011. év végéig tartott, amikor egy új egyházügyi törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely a korábbi több mint 300 egyház helyett 2012-től mindössze 27 egyházat ismert el. A többi államilag el nem ismert vallási entitások vallási egyesületként működhetnek Magyarországon, de lényegesen kisebb anyagi lehetőségekkel, mint az államilag elismert egyházak. 67 Manchin, Róbert: Religion in Europe: Trust Not Filling the Pews. In: Gallup online. 2004. September 21.: www.gallup.com -2017. június.; Perez-Nievas, Santiago - Cordero, Guillerno: Religious Change in Europe. (1980-2008). In: Mérleg, 1995. 3. sz. - Európa változó értékrendje. Szerk.: Tomka Miklós. 34. p. 68 A 2001. évi népszámlálás során a népesség 54,5 %-a mondta magát katolikusnak, 15,9 %-a reformátusnak és 3 %-a evangélikusnak, míg - ha a válaszadókat nézzük - 61,2 %-ot, 17,8 %-ot és 3,4 %-ot kapunk. A 2011. évi népszámlálás során a népesség 38,9 %-a katolikusnak, 11,6 %-a reformátusnak, és 2,2 %-a evangélikusnak vallotta magát. A válaszadók esetében ez arány 53,5 %, 15,9 % és 3 % volt. 69 A baptisták létszáma 17705 főről 18211 főre, a metodistáké 1484 főről 2416 főre, adventistáké 5840 főről 6213 főre, a pünkösdieké pedig 8424 főről 9326 főre emelkedett 2001 és 2011 között a két népszámlálás adatai szerint.
