Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Godzsák Attila: A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség

30

Egyház történeti Szemle XVIII/1 (2017)

9. §. E cél elérése érdekében:

1. A szövetség tagjai imákat, szentáldozásokat, szentmiséket és egyéb vallásos jócselekedeteket ajánlanak föl a szent unió terjedéséért és az egyház- szakadások, elsősorban a keleti egyházszakadás megszüntetéséért.

2. Egyházmegyei szervezetei és helyi csoportjai által nyilvános uniós ájta- tosságokat rendez.

3. A szövetség tudományos és irodalmi osztálya behatóan foglalkozni kíván az »Grientalium dignitas« és a »Rerum Orientalium« s egyéb ide vonatkozó pápai intézkedések szellemében a keleti unió szempontjából fontos összes tudományokkal, oly célzattal, hogy egymásnak szeretetteljes megismerése révén a katholikus és az elszakadt keleti egyházak papjainak és híveinek körében elősegítse annak a szeretetteljes légkörnek kifejlődését, mely a szent unió kiépítésének legtermészetesebb előfeltétele.

4. Az uniós szempontból hasznos tudományos ismereteket és megállapításokat előadások, tanfolyamok, műsoros rendezések, keleti (uniós) napok, hetek, kurzusok tartása, sajtótermékek kiadása és a nem katolikusok között is, olcsón, sőt egészen ingyenesen való terjesztése, uniós könyvtárak fölállítása, hanglemezek, filmek, reprezentatív isteni szolgálatok stb. útján terjeszteni és népszerűsíteni törekszik.

5. Uniós célú intézményeket, intézeteket, irodalmi vállalkozásokat támogat, újak létesítését elősegíti s ilyenek létesítésére saját működési területén maga is igyekszik. Elősegíteni kívánja az unió előkészítésére hivatott speciális kiképzésű papság nevelését. Arra törekszik, hogy az uniós szempontból szükséges előképzést a jövendő lelkipásztorkodó papság számára is megkönnyítse s ezért katolikus és ortodox papnevelő intézetek növendékei számára uniós könyvtárt törekszik létesíteni vagy legalább már meglevő könyvtáraikat ilyen művekkel kiegészíteni és gyarapítani.

6. Az uniós munkába való mennél teljesebb bekapcsolódás érdekében a külföld nevezetesebb uniós egyesületeivel, szervezeteivel, intézeteivel és intézményeivel — amennyiben a nemzeti és állami érdekek sérelme nélkül lehetséges — kapcsolatot tart fönn; ezeknek működését állandó figyelemmel kiséri, erről az unió ügye iránt érdeklődő keresztény magyar társadalmat informálja s szerzett tapasztalatait.”

írnak az anyagi eszközök előteremtéséről, a tervezett vagyongazdálkodásukról és a szövetség szervezeti felépítéséről is.

Az alapszabály alapján a szövetség tagjai magyar állampolgárok lehetnek csak, vagy akiknek állandó lakásuk és állampolgári jogokat biztosító illetőségük van a szövetség működési területén. Az iskolai fegyelem alatt nem álló kiskorúak csak szülői beleegyezéssel lehetnek tagok, az iskolai fegyelem alatt állók pedig csak „ifjúsági munkatársként” vehetőek föl a szövetség soraiba, de csak akkor, ha van az iskolájukban ifjúsági csoport a hitoktatójuk vezetésével. Többféle tagsági státusz létezett: alapító tag, rendes tag, pártoló tag, ifjúsági munkatárs. Rendes tag az lehetett, aki ha pap, kötelezi magát, hogy évi négy szentmisét, ha világi, évi négy szentáldozást az unió megvalósulására ajánl föl. Pártoló tagok azok lehettek, akik nem voltak állampolgárok vagy pedig nem katolikus felekezethez tartoztak. Ezen kívül még léteztek dísz- és tiszteletbeli tagok is. Továbbá:

„24. § (1) Magyarország mindenkori bíboros-hercegprímása a Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetségének fővédnöke s legfőbb egyházi felügyelő hatósága.