Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Godzsák Attila: A Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség

28 Egyháztörténeti Szemle XVIII/1 (2017) A SZEMISZ alakuló gyűlése^ A SZEMISZ 1939. május 19-én tartotta a Központi Katholikus Kör díszter­mében a XXVIII. Országos Katholikus Nagygyűlés programjának kereté­ben az alakuló közgyűlését. Jelen volt az alakuló gyűlésen a legtöbb egyházi vezető, érsekek, püspökök, hittanárok és a „sajtóapostol” Bangha Béla is. Volt miniszteri tanácsos és országgyűlési képviselő is köztük, de „egyszerű” iskolaigazgatók, tanárok, egyetemisták is részt vettek az alakuló gyűlésen. Szántay-Szémán István pápai prelátus köszöntötte az egybegyűlteket az összehívó bizottság és az alapítók nevében, majd felkérte a hajdúdorogi Papp Antal címzetes érseket a miskolci görögkatolikus apostoli kormány­zót, a jegyzőkönyv vezetésére, az előadói teendők ellátására Kozma János püspöki tanácsost, a hitelesítésre pedig Gulovics Andor jegyzőt és Juhász J. Dénest. Papp Antal kiemelte, hogy a nyugati és keleti egyházak egyesülé­sét kimondó 1439. évi firenzei egyetemes zsinat 500 éves évfordulóján jött létre az egyesület. Krisztus nevében nyitotta meg a gyűlést, kiemelvén, hogy maga Krisztus akarata az egyesülés. Szántay-Szémán István A fló- renci zsinat tanulságai, Angeli Ottó Mit kíván tőlünk az unió ügye, Rohály Ferenc A bizánci liturgia Krisztuseszméje, Dudás Miklós hajdúdorogi püspök pedig Hídépítés Nyugat és Kelet között címmel tartott ismertetést a mozgalom célkitűzéseiről. Az előadásokat közölte a Keleti Egyház 1939. évi júniusi száma, mely beszámolt az egyesület megalakulásáról is.6° A lapban Rohály Ferenc előadáscímét kibővítették (A bizánci liturgia Krisz­tuseszméje az unió szolgálatában), erre feltehetőleg azért került sor, mert ugyanezzel a címmel már megjelent egy írása a Keleti Egyház korábbi számában.59 60 61 Ezt követően Kozma János püspöki tanácsos, miskolci hittan­tanár ismertette a szövetség tervezett alapszabályát. Pfeiffer Miklós kassai kanonok javasolta a gyűlésen, hogy a szövetség neve ne a tervezett „Szent Miklós Magyar Uniós Szövetség”, hanem „Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség” legyen, nehogy kizártnak érezze magát a nemrég vissza­tért nem magyar ajkú katolikusság. Az alapszabály tervezetet a katolikus püspöki kar jóváhagyására bocsájtották. Ideiglenes vezetőséget is választottak az alakuló gyűlésen, így az ügy­vezető elnök Szántay-Szémán István pápai prelátus, archipresbiter, apos­toli kormányzói helynök, főtitkár Kozma János püspöki tanácsos, a főpénz­táros Gulovics Andor szentszéki jegyző, ellenőr pedig Ladomérszky Béla szegedi parókus lett. Ezen kívül háromtagú számvizsgáló bizottságot és tizenhat tagú igazgatóságot választottak. Mindezek után Szántay-Szémán István köszönetét mondott, majd a hajdúdorogi Papp Antal címzetes érsek, magyar királyi tanácsos, az alakuló közgyűlés elnöke törvényesen megala- kultnak jelentette ki a SZEMISZ-t és lezárta a gyűlést. Ezután a pápai és magyar himnuszt elénekelték az egybegyűltek, majd feloszlott a gyűlés. Hivatalosan 50 fős tagsággal alakult meg a szervezet, Miskolc törvényható­59 A fejezetben, ahol nincs külön jelezve, ott a forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára (továbbiakban: MNL. BAZMLt.) Miskolc. V. 1925. b./ (= Egyesületi iratok gyűjteménye, 1897-1950.) 12. dob. 10. (= Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség, 1940.) 60 Keleti Egyház, 1939/6. p. 61 Keleti Egyház, 1939/5.132-139. p.

Next

/
Thumbnails
Contents