Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Veszprémy László Bernát: „Ha én zsidó lennék, cionista lennék”. Prohászka Ottokár és a keresztény cionizmus kérdései
106 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) S noha Prohászka szóhasználatát és egyes érveit napjainkban mindenképpen antiszemitizmusként értelmeznék, az Egyenlőség is megállapította egy mondat erejéig, hogy „elismer bennünket”, ,,[n]em ócsárol”. A cionizmus méltatását azonban nem tekintette üdvözlendő gesztusnak az asszimiláns lap: „A zsidóság útjául pedig a külön nemzeti szervezkedést, a cionizmus politikáját tűzi ki. Legyetek cionisták! — tanácsolja nekünk a püspök úr.” A lap erre mindössze annyit felelt, hogy bár „bele vagyunk helyezve a zsidó nemzeti eszme bűvkörébe”, továbbra is „magyarok vagyunk”.^ Hasonlóan fogalmazott Heves Kornél szegedi főrabbi is, aki egy zsinagógái beszédében utalt Prohászkára: „Nagy kenettel azt prédikálja egy főpap, amit úton-útfélen gúnyos mosollyal zümmögnek a fülünkbe: »Drá- galátos atyámfiai! Menjetek vissza Cionba, Palesztinába! Ott lesz csak gyöngyélet!« Köszönjük a jó tanácsot, szent atyám! De mi, kik Mózes hitvallása szerint imádjuk az Egy-élő istent, inkább [...] itt [akarunk] élni”.49 Az Egyenlőség pedig a későbbiekben is rendszeresen utalt arra, hogy Prohászka és felszólaló társai - név szerint Haller István vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, illetve Dánér Béla fajvédő politikus - „ékesszólóan és rábeszélve tanácsolták, hogy legyünk... cionisták”.s° 1925 augusztusában a bécsi Cionista Kongresszus idején komplett anticionista számmal jelent meg a lap, melyben Nem árt visszaemlékezni címmel idézte újra Haller, Dánér és Prohászka cionizmust támogató vagy arra hivatkozó sorait.s1 Az Egyenlőség saját, elsősorban a korabeli narratívát elemző hozzáállása a következő volt a cionizmus antiszemiták által való idézéséhez: „Mi megértjük ezt az összhangot, mert természetes, hogy az antiszemitizmusnak kedves a zsidók Palesztinába vándorlása, hisz ők is ezt akaiják, hogy országaikban minél kevesebb zsidó legyen.”s2 Heves anticionizmusában ehhez azt is hozzátette, hogy „erkölcsi pofon” Prohászka támogatása a cionizmus irányába, s hogy mióta ezt megtudta a zsidó közélet, „azóta a legjogosabb politikai idegenkedés övezi köreinkben a cionizmust”.s3 A lap tényként kezelte, hogy egyes szép szavai ellenére „Prohászka Ottokár, a gyűlölet püspöke” „a zsidók ellen beszélt”.w Maga Prohászka viszont így védekezett Kellner Irénnek adott interjújában: „Én csak annyit mondhatok, hogy ha én zsidó lennék, cionista lennék [...] És látja, engem antiszemitának tartanak. Miért lennék antiszemita? Van eszemben. Azért, mert a numerus clausus mellett beszéltem. Magyar és keresztény ember vagyok, csak természetes, hogy a magyarság és a kereszténység érdekeit képviselem?”55 48 49 * * * 53 54 55 48 Uo. 49 Heves Kornél: Versek, fohászok, beszédek. Bp., 1925. 67-68. p. Heves cionizmushoz való hozzáállásáról ld. még: Uo., 100-101. p. 5° Elvégeztetett. In: Egyenlőség, 1920. szeptember 25.1. p. (Pontozás az eredetiben.) s‘ Nem árt visszaemlékezni. In: Egyenlőség, 1925. augusztus 29. 4. p. s2 A cionista kongresszus ügye a bécsi birodalmi gyűlésen. In: Egyenlőség, 1925. augusztus 15.3. p. (A lap itt felelevenítette Prohászka beszédét.) 53 A gyilkosok védői. In: Egyenlőség, 1924. szeptember 6. 8. p. 54 Egyenlőség, 1921. október 29. 9. p. 55 Ld.: Dokumentum.
