Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hamerli Petra: A Trianont követő „zűrzavar” Lorenzo Schioppa apostoli nuncius szemével (1920. október–december)
90 Egyháztörténeti Szemle XVIII/2 (2017) közül Schioppa az Ébredő Magyarok Egyesületét tartotta legveszélyesebbnek, amely folyamatos háborút vívott a zsidóság ellenes A trianoni békeszerződés ratifikálásának napján, 1920. november 15- én Teleki Pál kormánya nevében benyújtotta lemondását, amelyet a kormányzó nem fogadott el. így a válság pillanatnyilag megoldódott, és a keresztény-kisgazda koalíció továbbra is hatalmon maradt. Ez azonban nem jelentette azt, hogy konszenzus jött volna létre a különböző nézeteket valló csoportok között. Sőt, „mintha még nem lettek volna elegen a meglévő politikai pártok, ma a sajtó bejelentette a Magyar Rendpárt megalakulását”.49 50 Ugyanazon a napon jelentős sikert könyvelhetett el a Friedrich által vezetett ellenzéki párt - Keresztény Nemzeti Párt - is, ugyanis az Abaújszinán tartott testületi választásokon a párt képviselője 1200 szavazatot kapott, míg a kormánypárti jelölt 1400-at, így második fordulót kellett kiírni.s° A megváltozott viszonyok közepette Magyarország egyik legégetőbb belpolitikai kérdése a királykérdés volt. Azt, hogy Magyarország államformája királyság kell hogy legyen, senki nem vonta kétségbe. Sőt, minden politikus és köztisztviselő, valamint a kormányzó is tényként tartotta számon, hogy Magyarország királyság. Amiről megoszlottak a vélemények, az a király személye volt, e körül élénk politikai küzdelmek bontakoztak ki. Schioppa vallási - protestáns-katolikus - küzdelemként értékelte a vitákat. A protestánsok ragaszkodtak ahhoz, hogy a király személyét az ország népe szabadon választhassa meg.51 A szabad királyválasztók úgy vélték, hogy a Monarchia felbomlásával, illetve IV. Károly eckartsaui nyilatkozatával - amelyben a király lemondott az államügyek intézéséről - a Habsburg-ház automatikusan elveszítette örökösödési jogát, így Magyarországnak jogában állt nemzeti királyt választani. Ezen elv mellett elsősorban a kisgazdák sorakoztak fel,52 53 akik többnyire a protestáns felekezethez tartoztak, így Schioppa észrevétele végeredményben helyesnek tekinthető. A legitimisták a keresztény-nemzetiek közül kerültek ki, s IV. Károlyt tartották Magyarország törvényes királyának. Azt vallották, hogy amennyiben az ő visszahivá- sa nem lehetséges, akkor valamelyik Magyarországon élő Habsburg- főherceget kell királlyá koronázni.55 18 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 117. toll. 40r-42v. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. november 14. Az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) - Schioppa fordításában „gli ungheresi che si svegliano“ - 1919- ben, a Tanácsköztársaság bukását követően alakult meg azzal a céllal, hogy a magyarságot megvédelmezze a zsidósággal szemben. A későbbi Fajvédő Párt ebből a mozgalomból nőtt ki. „Intanto, quasi che non bastino i partiti politici finora in vita, viene oggi annunziato dai giornali la prossima formazione di un nuovo partito „II partito ungherese delTordine”.” S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 122. fol. 43v. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. november 16. 50 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 122. foil. 43r~43v. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. november 16. 51 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria. Pos. 1466-1467. Fasc. 594. Ikt. sz. 126. foil. 441-461'. Schioppa jelentése Gasparrinak, 1920. november 16. 52 RÖMSICS Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció. Bp., 1982. Ö4. p. 53 Uo.
