Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Egy debreceni kántor életének fordulata: Diószegi K. István története

20

Egyháztörténeti Szemle XVIH/2 (2017)

cognoment alkalmazta. Mindegyiknek lehetett jó oka erre. Az érmelléki egyházmegye városában régi családként élt a Konta Kis-család, ezt köny- nyen ráérthette a helyi lelkész-egyháztörténész a városból származó s oda visszatérő, ott haláláig szolgáló lelkészre. A konta szó esete is hasonló: Czuczor-Fogarasi szótára ismeri, de a 19. században már régies szatmári kifejezésként van jelölve, szinonimája Mátyusföldén tonka, jelentése csonka.*1 A két szó (konta, kis) jelentése közti hasonlóság miatt Bőd rá is érthette a K. monogramra a kis szót. Ezután aztán inkább ennek a formának lett visszhangja, s jelent meg ez így másoknál (Szabó Károly, Petrik, Zoványi, RMNy etc.), s végül ez a forma lett a közismert, ily módon névadója az egyik érmelléki iskolának.«2

Ezt erősítette meg Diószeginek a már sokszor hivatkozott, első magyar nyelvű prédikációs kötetének az előszava, melyben saját élettörténetét ekként adta elő: „Jó Istenem voltál, oh én jó istenem: mert mikor csecsszopó koromban testi Szüléim, mind Atyám, mind Anyám el-hadnának, Psal. 27. Attyám helyet[t] való jó gondviselőt rendeltél, Diószeg Várossának már ötödszöri mostani Fő Biráját, Konta György Uramat, a’ ki a’ Diószegi Scho- lában, az után a’ Váradi Scholában, rólam gondot viselt, és minden szüksé- gimben táplált.”« Diószegi István tehát a fiatalkori árvasága után új családja befogadókészségét köszönve Konta Györgyöt, diószegi főbírót nevesítette. Az első kiadványának az ajánlása Fazekas leírásában szintén erre utal: .Ajánlva van Tiszt. Konta György urnák, Diószeg városa nemesebb tagjának, mint a ki esztendős korától fogva (akkor maradt el árván Attyától s Annyától) nevelte, ruházta, taníttatta és idegen Országba való bujdosásáig gondját viselte, lévén különben is vér-szerint való kedves Attyafia”.

Diószegi eredeti nevét eddig nem tudtuk s nem tudjuk még a fenti adat után sem bizonyossággal megállapítani. Az iskolatörténeti adattárak alapján lehet egy feltevést tenni. Egy Diószegi P[ap] István (1611-?) nevű személy lehetett éppen az ő apja. Herepei János tudott egy ilyen nevű személyről, aki 1636 előtt seniora volt a váradi kollégiumnak.«« Az is megállapítható, hogy Patakon (1619), Debrecenben (1624), majd Váradon (1636 előtt) és Leidenben (1634) tanult, utóbbi helyen 23 évesen iratkozott be.«s További életéről nem leltem fel adatot, bár ez nem bizonyít semmit. * 44 45

«‘ Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. III. Pest, 1865. 954. p.

«2 Diószegi Kis István Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Berettyóújfalu) honlapja: www.dioszegi-refi.hu - 2017. január. Nem az ő hibájuk, bár a megkésettség a névadásban gyakori: a nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola nevében ugyanígy helyesebb lenne az Apácai formát használni.

«3 DIÓSZEGI István: Ki-osztatott talentom. Debrecen, 1679. (RMK I. 1229.) - Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtár: oszkdk.oszk.hu - 2017. január,

(továbbiakban: Diószegi, 1679.) *2r.

44 Herepei JÁNOS: Adattár XVI-XVTI. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Szerk.: Keserű Bálint et al. Bp.-Szeged, 1971. (továbbiakban: Herepei, 1971.) II. 127. p.

45 HÖRCSIK RicháRD: A Sárospataki Református Kollégium diákjai, 1617-1777. Sajtó alá rend.: Dienes Dénes. Sárospatak, 1998. 52. p.; Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium Levéltárában. Szerk.: Szabadi István. Debrecen,