Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Egy debreceni kántor életének fordulata: Diószegi K. István története

Diószegi K. István debreceni kántor története

17

elleni per vizsgálatánál (1692), vagy mint püspökségének idején (Cl. Doctiss. D. St. Diószegi).23

A változatosságot igazán a szakirodalom hozta. A sima variánst használta Weszprémi István (1787) az orvostörténeti katalógusában,2“» és a 19. században ezt követte a debreceni egyházkerületi anyakönyvet kivonatoló Tóth Sámuel, a franekeri diákkatalógus C-t használó névváltozatát Hel- lebrant Árpád is erre irta át.2s

A Kis/Kiss változat a kutatásaim szerint Bőd Péter Magyar Athenasá- ban jelent meg először (1767) egy rettenetesen rövid kis életrajzban, mely alapján azt feltételezem, hogy nem lehetett Bőd kezében Diószegikiadvány, ahonnan az életrajzot nagy biztonsággal kiírhatta volna.* 26 Bretz Annamária 2016-os doktori dolgozata foglalkozott a Magyar Athenas kéziratos anyagával, melyet az előkészületek során gyűjtött össze a szerkesztő, s Literata Panno-Dacia (1765k) néven található meg a Teleki Tékában.2? Ebben - több más névvel együtt - nem szerepel Diószegi neve, csak az Athenasban. Feltételezem, hogy Bodnak ekkor még nem volt adata Diószegihez, s később, az Athenas összeállításakor pedig csak nagyon szűk eredményre juthatott könyv és könyves adat híján. Ezt a Kis-es névváltozatot visszhangozta az egyház- (1786,1812)28 29 és helytörténeti szakirodalom (ante 1812),2« és a biográfus Szinnyei nyomán a lexikonok egész sora,3° őket követve a Diószegivel foglalkozó tanulmányírók.31 S használták ezen túl még a

23 TTREL. I. 1. a) (= Tiszántúli egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek) 2. köt. (1567- 1765), 118., 160., 161., 163., 164., 165., 166., 167., 170., 173., 176.

2-* Weszprémi István: Succinta medicorum, Hungáriáé et Transilvaniae biographia. Centuria prima [...] altera, (pars I—II.)... tertia (decas I—II) [négy kötetben], Lipsiae- Viennae, 1774-1787. IV. 368. p.

25 TÓTH SÁMUEL: Adalékok a tiszántúli reformált egyházkerület történetéhez. In: Debreceni Protestáns Lap, 1883.194. p.; HELLEBRANT Árpád: A franekeri egyetemen tanúit magyarok. II. In: Történelmi Tár, 1886. 795. p.

26 Bőd PÉTER: Magyar Athenas. Nagyszeben, 1766. Kiad.: Torda István. Bp., 1982. (Magyar Hírmondó) 71. p.

27 Bretz Annamária: Bőd Péter historia litteraria programja. Bp., 2016. (Kézirat. PhD disszertáció, PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola.)

28 Keresztesi József adattárának leírását ld.: Harsányi István: Bőd Péter Athenasának eddig ismeretlen toldaléka 1786-ból. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1928. 1-2. sz. (továbbiakban: Harsányi, 1928.) 85. p.; Tóth, 1812.147. p.

29 Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme. 1-3. köt. Debrecen, 1871- 1872. (továbbiakban: Szűcs, 1871-1872.) 2. 577. p. (Kiss), 592. p. (Kis)

3“ Diószegi K. István, Diószegi K. János ld.: Szinnyei, 1893. 2. k.; Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 1977. (3. jav. kiad.) 151. p.; Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk.: Imre Mihály. Bp., 1994. I. köt. 444. p.; Magyar művelődéstörténeti lexikon. Főszerk.: Kiss Anna. Bp., 2004. II. köt.

3» BOZZAY-LADÁNYI, 2007. Nr. 1370.; Eredics, PÉTER: Ungarische Studenten und ihre Übersetzungen aus dem Niederländischen ins Ungarische in der Frühen Neuzeit. Frankfurt a. M., 2008. (Debrecener Studien zur Literatur 14.) (továbbiakban: Eredics, 2008.) II.2. fejezet; Csorba Dávid: „A sovány lelket meg-szépíteni”. Debreceni prédikátorok. (1657-1711) Debrecen, 2008. (Nemzet, Egyház, Művelődés, 5.) 312. p. A kora újkori lelkész irodalomtörténeti recepciója alig mérhető: az akadémiai irodalomtörténet (ún. Spenót) 2. kötete nem tartalmaz rávonatkozó adatot.