Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Demjén Balázs Ádám: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetiség kapcsolatához, különös tekintettel a nagyberivói Boér családra

Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetíség kapcsolatához 15 Ahogy az oklevélben áll: „Fogaras földön Kis Berivó indicáltassék [...] Idve- zűlt Nagy Berivói Miklósnak és az fiának, Boér Jánosnak és ifjabbik Mik­lósnak, örökös jobbágyi urának.”ss A család még ebben az esztendőben birtokba vehette a nagyberivói utat és a határban fekvő rétet is, a radnóti és fogarasi uradalom - utóbbi házzal együtt történő - megszerzését követően pedig 1675. november 19-én a fejedelem kinevezte ifjabb Boér Miklóst fogarasi kapitánnyá, azzal az instrukcióval, hogy mindenben az eddigi szo­kások szerint cselekedjen.s6 A városi darabontok azonban rögvest fellázad­tak új uruk ellen: még aznap elhajtották jószágait és bevagdalták a kapuját, sőt a fogarasföldi birtokosok később több ízben is panaszt tettek ellene Apafinál, s ilyesmire még 1708-ban is találunk példát.s? Ennek ellenére ifjabb Boér Miklós státusza még Erdély Habsburg gubernátori hatalom alá helyezése után is megingathatatlan maradt, a fogarasi kapitány 1700-ban királyi iratot is szerzett javai leányági örökítésének érvényességéről, s - az elharapódzó havaselvi önkényes földfoglalásokat meggátolandó - részint az ő birtokai határának védelmében született ugyanezen évben egyenesen császári rendelkezés a Kárpátokon fekvő országhatár pontos megállapítá­sáról.s® A nagyberivói Boér család és birtokai a Rákóczi-szabadságharc idején A szabadságharc kitörését közvetlenül megelőző években a család jó kap­csolatot ápolt a többi befolyásos Fogaras vármegyei román nemessel: irat­tárukban megtalálható Rákóczi későbbi oroszországi diplomatájának, Tha- laba Máténak I. Lipóttól 1700-ban kapott testimonialisa, valamint egy 1701-es, 130 német forintról tanúskodó bécsi adósságlevele is.®» A nagybe­rivói Boérok további vagyongyarapodását jól mutatja, hogy az említett ifjabb Boér Miklós unokatestvére, Mihály javainak 1701-ben bekövetkezett halálakor született összeírása három, apró betűkkel teleírt negyedíven keresztül sorolja fel igásállatait és jobbágyait. Másik unokatestvérének, Józsefnek (aki még 1708-ban is „Fogarasvár és -vidék alkapitánya” volt) pedig 1702-ből maradt fenn „a főkapitánynak erogált pénzről való feljegy­zése” - a tehetős középnemesek immár feljebbvalóiknak is kölcsönözni tudtak!55 * 57 * 59 60 A család a kövesdi ághoz hasonlóan görög katolikus hitre tért, 1701-ben a jezsuita Szunyogh Ferenc (1669-?) nekik is megküldte köriratát az unitus és a római katolikus papok egyenrangúsításáról.61 55 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL. OL.) P 1979. (= B. Boér Géza iratai.) 7. dob. 92/357-361. sz. s6 MNL. OL. P 1979. 7. dob., 97/378-379., 98/381-382. sz. 57 MNL. OL. P 1979. 7. dob., 100/386-387., E/12., 104-113. sz. 58 MNL. OL. P 1979. 7. dob., E/21, E/66, 8-18. sz. 59 MNL. OL. P 1979.7. dob., E/59., 48. sz. 60 Érdekesség, hogy az eset néhány évvel később fordítva is megtörtént: ekkor Boér Miklós immár főkapitányként az egyik fogarasi vicekapitánytól kért kölcsön 3 forintot. Ritka, hogy a család bármely tagja megszorul, itt is csak egyéni és átmeneti problémáról lehet szó - mint azt a későbbiekben látni fogjuk, a nagyberivói Boérok vagyona ekkoriban folyamatosan gyarapodott. Ld.: MNL. OL. P 1979. 7. dob., E/6., 29-31-, 51-52., 116., 139-142. sz. 61 MNL. OL. P1979. 7. dob., F/i., 46. a), sz.

Next

/
Thumbnails
Contents