Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - BESZÁMOLÓ - Löffler Erzsébet: Egyháztörténeti konferencia Pyrker János László szepesi püspök, velencei pátriárka és egri érsek tiszteletére
Beszámolók Pyrker János László szepesi püspök és egri érsek, valamint a szepeshelyi és egri Tanítóképző Intézetek / Spissky biskup a jágersky arcibiskup Ján Ladislav Pyrker a Ucitel’ské ústavy v Spisskej Kapitule a v Jágri Szepeshely / Spisská Kapitula, 2016. október 25-26. A konferencia témája Pyrker János László szepesi püspök, velencei pátriárka és egri érsek munkássága volt, különös tekintettel arra, hogy a főpásztor mindkét magyarországi székhelyén anyanyelvű - Szepeshelyen német, Egerben pedig magyar nyelvű - tanítóképzőt alapított. Ez azért is fontos, mert mind a rózsahegyi Katolikus Egyetem, mind az egri Eszterházy Károly Egyetem - ha nem is jogelődjének, de mindenképpen - előzményének tekinti az említett tanítóképzőket. A tudományos összejövetel házigazdái a rózsahegyi Katolikus Egyetem, valamint a szepeshelyi Ján Vojtasák Hittudományi Főiskola voltak. Maga a helyszín is rendkívül izgalmas volt, a történelmi Magyarországon egyedülálló, hiszen valaha a városka egyetlen utcából, a kanonoksorból állott, mellette a püspöki palota és a székesegyház. A gótikus székesegyház - a Szent Márton bazilika - helyén már a román korban is volt egy templom, egyedülállóan szép műemlék középkori freskókkal és táblaképekkel. A 12. századtól itt volt a szepesi prépostság. Az épületegyüttest fallal vették körül, ez az erődítmény még ma is teljes épségben áll. 1647-től jezsuita kolostor és gimnázium működött benne, de az atyák 1671-ben Lőcsére költöztek. Maga a püspökség 1776-ban jött létre, területét az esztergomi egyházmegyéből szakították ki. A püspöki palota középkori eredetű épület, ám a 18. században új funkciója miatt barokk stílusban átépítették. A kanonoksor épületei 18. századi barokk házak. A kolostorépületet a 19. század elején klasszicista stílusban alakították át, szeminárium céljára. A közelben, egy másik magaslaton a szepesi vár lenyűgözően szép sziluettje látható. Szepeshely ma Szepesváralja településrésze. A konferencia helyszíne a Ján Vojtasák egykori szepesi püspök nevét viselő szeminárium volt (boldóggá avatása jelenleg folyamatban van), fővédnökei pedig Ternyák Csaba egri érsek és Andrej Imrich szepesi emeritus püspök voltak. A két főpap köszöntője után Anton Tyrol szepesi általános helynök előadása következett A tanárok lelki gyökerei és lelki formálása a szepeshelyi Tanítóképző Intézetben címmel. Előadásának, illetve tanulmányának célja a mai tanárok inspirálása volt. Szakmai szempontból az oktatás három lényeges elemére mutatott rá, ezek: a tudás elsajátítása, az erkölcsi nevelés, valamint a liturgia ismerete, továbbá ezek egyensúlyának, összhangjának fontossága. Hangsúlyozta a tanító személyes példamutatásának szerepét. Ezt követően Surján László Európa parlamenti képviselő a Charta XXI mozgalomról adott tájékoztatást A múltból a jövőbe címmel. Bátor hangvételű előadásában rámutatott a két nemzet közötti ellentétek keletkezésének okaira, valamint a szlovák-magyar összefogás feladataira, szükségességére és azokra a lelki tényezőkre, melyek nyomán nemcsak lehetséges, de mindnyájunk jövője érdekében nélkülözhetetlen is a két nemzet megbékélése. A két bevezető előadást követően a résztvevők időrendben is nyomon követhették Pyrker érsek pályáját, L’uboslav Hromják (Katolikus Egyetem Teológiai Fakultás, Rózsahegy) összefoglalta a főpap életének főbb állomá
