Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)
2017 / 1. szám - „A KATEDRÁRÓL” - Sz. Nagy Gábor: „A politika nem a mi feladatunk”. A Szív politikai állásfoglalásai a koalíciós időszakban
A politikai állásfoglalásai a koalíciós időszakban 101 lap valamikor a kormány debreceni időszakában kapta meg az engedélyt.2 3 4 5 Szabó Ferenc SJ pedig azt írja,3 hogy a lap főszerkesztője és felelős kiadója, Kollár Ferenc SJ „erélyes” fellépése miatt kapta meg az engedélyt olyan gyorsan, hogy a lap már májusban megjelenhetett. Mindezek mellett a lap impresszumában feltüntetett engedélyszám (1408/1945. M.E.) beazonosítása is azt mutatja, hogy az engedélyt valóban még Debrecenben adták ki (a kormány április 11-én tette át a székhelyét Budapestre), nagy valószínűséggel március végén. Mindezt alátámasztja az is, hogy a lapengedély megadása és az első szám megjelenése között eltelt több mint egy hónap elegendő volt arra, hogy a megjelenését a kiadó előkészítse. A lap első számában, május 19-én részletesen is foglalkoztak annak újraindításával. A lap szerint a megjelenés engedélyezése „a demokratikus Magyarország kibontakozásának egyik szép jele”, és azt is mutatja, hogy a vallás szabadsága is megvan. Ugyanakkor azt sem gondolják, hogy a keresztény eszmének nem lesz a demokratikus Magyarországon is ellenfele, de a nácizmussal ellentétben most lehetőség nyílik arra, hogy ellenvéleményt fogalmazzanak meg anélkül, hogy az azt megfogalmazót bármiféle atrocitás érné. Ugyanakkor a lap továbbra sem kívánt pártokkal és politikával foglalkozni, hanem kizárólag hitbéli kérdésekkel. „A politika nem a mi feladatunk” - szögezte le a cikkd Ezt a tételt ugyan több esetben is megfogalmazták, de mint a tanulmányban látni fogjuk, nem sikerült maradéktalanul végrehajtaniuk. Ugyanakkor az állam és az egyház viszonyát vizsgálva, a hitbéli és a politikai kérdések között nem húzható éles határvonal. 1947 szeptemberében, amikor a békeszerződés hatályba emelkedett, a Szövetség Ellenőrző Bizottság mandátuma lejárt, így a lapengedélyezés joga a magyar kormányra szállt. Ezért a kormány egy rendeletet adott ki, amely tulajdonképpen a lapok újraengedélyezését tette szükségessé.? A Szív 1948. január 3-i számában adott hírt erről a procedúráról, valamint arról, hogy a papírhiány miatt nem engedélyezték a mellékleteket, és hogy a lap hatósági ára 1 Ft, amely ugyan drágának tűnik, de a többi laphoz képest még így is olcsó, köszönhetően a magas példányszámnak.6 A lapengedélyezés mellett a lapengedély ideiglenes visszavonása (közkeletű nevén a lapbetiltás) mint sajtórendészeti eljárás is megnehezítette a lapkiadók életét. Ez ugyanis lehetőséget teremtett arra, hogy a bel- vagy külpolitikai érdekeket megsértő lapok ellen rendészeti eljárás keretében lépjen fel a kormány. Kezdetben ez a Miniszterelnökség hatáskörébe tartozott, a belügyminiszter csak felterjesztéssel élhetett, de 1946 tavaszától ez egyre inkább átkerült a Belügyminisztérium hatáskörébe. A köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvény már jogszabályi hátteret is biztosított a lapok elleni eljáráshoz. Ennek eredményeképpen a belügyminiszter egyre több esetben élt ezzel a lehetőséggel. A betiltás a lapeladások utáni bevétel elmaradása mellett azzal a hátránnyal is járt, hogy a 2 Haas György: Balogh páter. A huszadik század Fráter Györgye. Szeged, 2010. 23. p. 3 Szabó Ferenc SJ: A százéves magyar jezsuita rendtartomány folyóiratairól. In: A Szív. Online: http://www.asziv.hu / Történet - 2015. július 17. 4 Az Egyház a viharban. In: A Szív, 1945. május 19. 2. p. 5 Sz.Nagy, 2014.1488. p. 6 Olvasóinkhoz! In: A Szív, 1948. január 3.1. p.
