Egyháztörténeti Szemle 18. (2017)

2017 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Demjén Balázs Ádám: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetiség kapcsolatához, különös tekintettel a nagyberivói Boér családra

Adalékok a Rákóczi-szabadságharc és a román felekezetiség kapcsolatához 9

megbízatást adta neki, hogy számoljon be a kánnak zsibói csata (1705. november 11.) után a császári csapatok elől Moldvába menekült erdélyiekről, továbbá adja elő neki a Portára leselkedő veszélyt, miszerint egy esetleges orosz-török konfliktus esetén Moldva és Havasalföld vallási meggyőződéséből kifolyólag is a szultán ellen fordulna. A követek végül a borsai hágón keresztül jutottak először Moldvába, 1705. december 13-án Antioh Cantemir vajdánál (1705-1707) is jártak kihallgatáson, ezt követően december 21-én indultak tovább Dobrudzsán át úticéljuk felé.29 Az Oszmán Birodalommal kapcsolatos ügyeinek intézésében Rákóczi nem egyszer támaszkodott román egyházi küldöttekre: 1706 júliusában állandó követe, Pápai János mellé egy görögkeleti papot is rendelt Havasalföldön keresztül Konstantinápolyban0

Az erdélyi ortodoxok helyzete 1707-ben

Rákóczi Erdélybe való visszatérése után, 1707-ben ismét előtérbe került az ortodoxok szabad vallásgyakorlásának kérdése. Miután biztosította Constantin Bráncoveanu havasalföldi vajdát az ortodoxokra is kiterjedő vallási türelemről, a fejedelem április 30-án Szilágysomlyóról irt Veszprémi István (16377-1713) erdélyi református püspöknek: értesítse a román papságot, hogy jogai érvényesitését közvetlenül a fejedelemtől várja.3l

Ennek szellemében a már említett ortodox pópát, az Athanasius 1701- es megválasztása után Szunyogh Ferenc jezsuita pap (1669-?) felügyelete alatt évekig börtönben sínylődő loan j'ircát néhány erdélyi református nagybirtokos (köztük a már említett, alapvetően Habsburg-párti egykori kancellár, Bethlen Miklós!) közbenjárására szabadon engedték. Az erdélyi ortodox és a döntő többségüket tekintve Rákóczi-párti református körök között ezzel egy szoros együttműködés kezdődött, amely ahhoz vezetett, hogy utóbbiak közbenjárására 1707. április végén az görögkeleti papok gyulafehérvári gyűlése Athanasius utódjává nyilváníthatta Jircát - aki így mind a görögkatolikus, mind az ortodox egyház felett irányítást gyakorolhatott. Rákóczi ezenfelül egy tallérra csökkentette a pópák éves adóját.32 (Érdekesség, hogy a román ortodoxok és a magyar kálvinisták békés együttélése a szatmári béke után is megmaradt: a Hunyad vármegyei Hátszegen a szabadságharc leverése után is közösen használták a templomot reformátusok és görögkeletiek. Különös szokás alakult ki: az ortodox misén arccal kifelé, a protestáns istentiszteleteken pedig arccal befelé fordították az ikonokat.33) A görögkatolikusok természetesen tiltakoztak az eljárás ellen a katolikus vallású Rákóczinál, aki igyekezett unitus-ortodox tárgyalások tető alá hozásával elsimítani az ellentéteket - ezen kísérleteknek Erdély ismételten császári kézre kerülése vetett véget. A kérdés az erdélyi * 3

Ráday, 1955.1. 461-463. p.

3° Ráday, 1955.1. 629-632. p.

3‘ Dragomir, 1920. 74-75. p.

32 firca megválasztását követően Hunyad vármegyében, majd a Fehér vármegyei Na- gyenyeden lelkészkedett. A császáriak visszatértének hírére később Havasalföldre, majd Moldvába menekült. A szabadságharc leverése után Máramarosba vonult el, sorsáról többet nem tudunk. Ld.: Candid C. Muslea: Istoria bisericii Sf. Nicolae din Scheii Bra§ovului. I—II. Brassó, 1946. II. 231. p.

33 MoldovÁN Gergely: a magyarországi románok. Bp., 1913. 367. p.