Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Zentai István: Egy elfelejtett pap, Gigler Károly (1897—1965) emlékére
106 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) Tarjáni Imre 1952. december 23-án kelt tanúkihallgatási jegyzőkönyvéből megtudható, hogy az év júliusában ismerkedett meg Gigler Károllyal, és a 10. sz. szobában voltak együtt. Tanúvallomása szerint Gigler Károly az egyik leginkább ellenséges hangadó, a szoba lakóit ellenséges agitáción keresztül befolyásolja. Rendszeresen tett szovjet- és népi demokráciaellenes kijelentéseket.14 További visszaemlékezések az internáló táborból: „Gigler kanonok az internáló tábor papi szobájában működő teológiai főiskolán morálist tanított. Kiegyensúlyozott lelkisége, meleg derűje, állandóan bátorításul szolgált a vele együtt raboskodó paptestvéreknek [...] Gigler kanonok nagyon szimpatikus, komoly papi egyéniség volt. Neves hittantanárként emlegették, könyvei jelentek meg, spirituálisa volt az internáló tábor papi szobájának, időnként elmélkedési pontokat adott. Kiszabadulása után büntetésül egy kis vidéki faluba tették.”^ (P.Fricsy Ádám SJ) „Dr. Gigler Károly esztergomi kanonok mindig derűt sugárzott, és mindig bátorító mosolyt láttunk az arcán. A fürdőben rémülten láttam: csak csont és bőr.”15 16 * (Vida István dunakömlődi plébános) Gigler 1953. augusztus 8-án, Kisasszony napján amnesztiával szabadult. Ekkor készült egy olyan kimutatás azokról, akiknek az MDP Politikai Bizottsága által kiküldött bizottság határozata alapján az internálását meg kellett szüntetni. Gigler volt ezen a listán az első. Az itt leírtak szerint az internálás oka: demokrácia- és népellenes tevékenység, demokráciaellenes kijelentések a Bencés-gimnáziumban tartott előadásokon, szoros kapcsolatban áll Mindszenty bíborossal. Szabadulásakor nyilatkozatot tett, miszerint az internálótáborban lévő személyekkel kapcsolatos minden hírt vagy adatot „államtitoknak” tekint, melynek megsértésért 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphat.1? Az 1956-os forradalmat követően, 1957. augusztus 29-én készült az Esztergom város római katolikus papjait feltáró jelentés, amelyben ezt olvassuk: „Dr. Gigler Károly (Esztergom, Berényi u 2. sz.) — Az ellenforradalom alatt állandóan az utcán tartózkodott. A népek közé vegyülve ellenséges agitációt fejtett ki. Állandóan a vallás és a lelkiismereti szabadságról beszélt. Elmondása szerint az ellenforradalom alatt szerzett értesüléseit Meszlényi kanonok részére hordta, aki azt az írói munkájához használja fel.”18 1958-ban a hatalom eltávolíttatta Esztergomból, mert kitudódott, hogy Mindszenty bíboros — felkészülve újabb akadályoztatására - 1956-ban folytatólagosan vikáriusának nevezte ki Mátrai Gyulát, utána következően Meszlényi Antalt, majd Gigler Károlyt. Endrey Mihály lemondatása az 14 ÁBTL. - 3.1.9. V-092. 45-46. p. *s HETÉNYI Varga károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. I. Abaliget, 1992. 16 Uo. l? ÁBTL. - 3.1.9. V-092. 47. p. 18 ÁBTL. 0-11538.
