Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 1. szám - „A KATEDRÁRÓL” - Szabó Csaba: Balogh Margit újabb Mindszenty monográfiája

Balogh Margit újabb Mindszenty monográfiája

97

Az oroszokkal és magyarnevű cselédeikkel szemben rideg tartózkodással viseltessetek.

Húzódjatok vissza a véres, zord időkben a családi körbe, az legyen tiszta és evangéliumi. Apa, anya, gyermek eszményét Názáretben találja meg. Ilyen családokból épül újra hazánk.

Addig is mindig a magyar a magyart részvéttel szeresse, és ne ártson egymásnak.

Mindnyájan ragaszkodjatok a valláshoz, mert megtapasztaltátok, hogy mennyire felette áll a vallásos ember a vallástalannak. A katolikusok tekintsenek Rómára, a Szentatyára, a Kősziklára a nagy omlás között. Bízzatok gyermekien a mindenkor segítő Patrónában, a magyarok Nagyasszonyában, aki Isten Anyja s immár ezer éven át a mi édesanyánk is.

Sötét éjjel, irtózatos ágyúzás mellett a fővárosi Szabadság téren vergődő lélekkel írok most, mikor orosz katonák által gyilkolt magyar nők halálsikolyait hallom.

Végrendeleti végrehajtókul, mint leghivatottabbakat, megnevezem és felkérem a Pápa őszentségét és az Amerikai Egyesült Államok elnökét, akik a közzététel idejéről és módjáról határoznak.

Ezt a végrendeletet saját kezűleg írtam, és felolvasván az aluljegyzett tanuk előtt, jelenlétükben saját kezűleg aláírtam.

Budapest, az Amerikai Egyesült Államok Követségén, 1956. november 6- án.”4

IX. fejezet: Amerikai követségi időszak. Mindszenty József életének talán a legnehezebb időszaka következett. Amikor 1956. november 4-én bezárult a követség kapuja mögötte, talán még maga sem gondolta, hogy 15 évig tartó önkéntes száműzetése vette kezdetét. E belső „emigrációban” elszigetelődött a világtól. A hazai és a nemzetközi eseményekről persze értesült a sajtóból, a rádióból, a tv-ből, a beszélgetésekből. Az eseményeket azonban már csak követni tudta, formálni nem. Abban bízott, hogy személye és különleges helyzete van annyira fontos a magyar és az amerikai diplomácia számára, hogy azt a Vatikán ütőkártyaként tudja kezelni a magyar katolikus egyház érdekében. Gyorsan kiderült, hogy tévedett. A két világhatalom közötti feszültség enyhülésének és a békés egymás mellett élés egyik apró következményeként és jeleként 1971. április 16-án VI. Pál személyesen fogadta Péter János magyar külügyminisztert. Kommunista kormány hivatalban lévő tagja még nem részesült ilyen megtiszteltetésben. A pápa első kérdésként Mindszenty bíboros helyzetét említette, mondván, hogy „őneki évek óta ez egyik legnagyobb gondja”. Ettől kezdve felgyorsultak az események. Mindszenty József 1971 szeptemberében súlyos lelki küzdelem után egyezett bele, hogy elhagyja Magyarországot. Előbb még megkérdezte Nixon amerikai elnököt, maradhatna-e a követségen. Ä válasz gyors volt és rövid: „törődjön bele sorsába”.

X. fejezet: Emigrációban. 1971. szeptember 28-án a bíboros elhagyta a nagykövetség épületét és Opilio Rossi bécsi apostoli nuncius, Giovanni •*

•* Első közlése: Szabó Csaba: Mindszenty József politikai végrendelete 1956-ból. In: A katolikus egyház 1956-ban. Szerk.: Rosdy Pál. Bp., 2006.141-146. p.