Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jávor Miklós: A „reakció” letörése és az együttműködő vonal újjászervezése a Magyarországi Református és Evangélikus Egyházakban 1956 után
A „reakció” letörése és az együttműködő vonal újjászervezése 1956 után 57 Az 1956-os protestáns egyházi reakcióra vonatkozó ÁEH jelentések tanúsága szerint 1956. október 31-én dr. W. Visser’t Hooft, az Egyházak Világtanácsának főtitkára telefonon fejezte ki a magyar kálvinizmus megújhodási mozgalma által elért eredmények felett érzett örömét, hogy a „galyatetői ülés hozzájárulhatott e nap előkészítéséhez”.16 A főtitkár ezt követően Pap Lászlónak címzett táviratában segítségéről is biztosította a Magyar Református Egyházat: „Reméljük, hogy új korszak kezdődik, készen állunk a segítésre.” Az újonnan megalakult Reformáció című hetilap első és egyetlen példánya is reményekkel teli hangon számolt be az Intézőbizottság által elért eredményekről és a Megújulási Mozgalom1? távlatos céljairól: „Hírmondás, hírverés, magánbeszélgetés során mind teljesebbé válik a bizonyosság, hogy az elvi síkon immár hónapok óta folyó megbeszélések eredményeit elevenné kell és lehet tenni, mind a teológiában, mind a tanításban, mind az egyházi közigazgatásban, főképpen pedig a keresztyén misszió lendületét gátló akadályok eltávolításával.”18 A nép körében jártas egyszerű lelkészek gyakorta kódolatlanul elmondták, mit is értenek a „keresztyén misszió lendületét gátló akadály” alatt: „Megszűnt a Sátán és az Antikrisztus hatalma. Most már szabadon lehet hirdetni az evangéliumot, nem úgy, mint eddig.”1» Az esemény további sodrásában 1956. november í-jén a Budapesten, a Ráday teremben a forradalommal szimpatizáló lelkészek megalakították a Magyar Református Egyház Országos Intézőbizottságát, melynek élére a leányfalui száműzetéséből visszahívott Ravasz László került. Az intézőbizottság feladatairól és célkitűzéseiről dr. Pap László 1956 november 1-jén rádióadásban nyilatkozott: „A Magyar Református Egyház lelki és szervezeti újjáépítésére Országos légium Nagykönyvtára, Elektronikus könyvtár: http://digit.drk.hu / Egyháztörténet, helytörténet. - 2015. november. « Pap László (1908-1983): református lelkész, nemzetközileg is elismert teológus, Ószövetség-szakértő. Számos értékelés szerint Ravasz Lászlót követően a 20. századi magyar kálvinizmus második legfontosabb alakja. A háborút követően a Budapesti Református Teológiai Akadémia dékánja. Az 1956-os forradalom időszakában az Ideiglenes Intézőbizottság tagja. A forradalom után folyamatosan zaklatják és fenyegetik, majd 1957 folyamán minden tisztségéről lemondott. Ezt követően a Bonyhád melletti Murgán volt református lelkész. 1963-ban nyugdíjazták. Vö.: Hajdú Éva: Pap László és az Állami Egyházügyi Hivatal kapcsolata. In: Egyháztörténeti Szemle, 2011.3. sz. 58-61. p. ‘6 MNL. OL. XIX-A-21-C. 16. dob. 030/7. ‘7 A korábban már idézett Hitvalló Nyilatkozat szellemiségét alapul véve az Ideiglenes Intézőbizottság berkein belül jelent meg az úgynevezett Megújulási Mozgalom, amely a diktatúrával szembehelyezkedő egyház irányítási és lelkiségi törekvéseit fogta egybe. Vö.: Ravasz LÁSZLÓ: A Magyar Református Egyház Országos Intézőbizottsága. - MNL. OL. XIX-A-21-C. 16. dob. 030/10. (továbbiakban: Ravasz, é.n.) '8 MNL. OL. XIX-A-21-C. 16. dob. 030/7. tó Bán István segédlelkész a nyíregyházi munkástanács rádiójában ezekkel az őszinte szavakkal értékelte a kommunista diktatúra megdöntését. Az ÁEH feljegyzései az október 23. utáni egyházi eseményekről Szabolcs-Szatmár megyében. - MNL. OL. XIX-A-21- c. 16. dob. 030/6. Nem véletlenül idézik az ÁEH jelentési az ilyen kijelentéseket. 1956-ot követően ugyanis a református Megújulási Mozgalmat a hatalom igyekezett a reakciós lelkészek kezdeményezéseként beállítani.
