Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - „A KATEDRÁRÓL” - Fazekas Csaba: Waco és a szektakérdés Magyarországon, 1993. április
Waco és a szektakérdés Magyarországon, 1993. április 89 gatják, mint azt a sanda gondolatot, hogy a gomba módra szaporodó szekták révén rombolják szét a történelmi egyházakat és a nemzettudatot.”42 * Németh Géza 1995-ben bekövetkezett halála után jellemző módon a Segítő Barát Munkaközösség tevékenysége akkor kapott új erőre, amikor a „történelmi” keresztény egyházakkal szimpatizáló politikai erők kerültek hatalomra 1998-ban. Az Orbán Viktor vezette konzervatív FIDESZ-FKGP- MDF-kormány kezdettől elkötelezte magát a „történelmi” keresztény egyházak mellett, s nyilvánvalóvá tette, hogy pénzügyi eszközökkel megvalósított pozitív diszkrimináció alkalmazása mellett« törekszik az egyházalapítási törvény korábbihoz hasonló szigorítására. Ezzel párhuzamosan újra felerősödött a közélet színterein (a parlamenti ülésterem mellett a sajtóban) a szektaellenes közhangulat, amelyet a parlamentbe jutott, ezáltal jelentősen megerősödött szélsőjobboldal (MIÉP) még radikálisabb formában igyekezett megszólaltatni. Újra aktivizálódott a Segítő Barát Munkaközösség,44 * de más szervezésben is sor került valóságos lincshangulatú „szektakonferenciákra”.« A felekezetalapítás jogi kategóriáinak szigorítására irányuló, szélsőjobboldal által is felkarolt kormányzati politika érveiben ismét nem volt nehéz felfedezni a korábbi szektaellenes sztereotípiákat. Fenyvessy Zoltán MIÉP- es képviselő például így beszélt a parlament 2001. március 29-i ülésén: „A destruktív, önmagukat egyháznak nevező szekták, csoportok nem szoktak nyíltan vallásellenes vagy emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítani, de úgy tudom, hogy minden képviselőtársam megkapta annak a csoportnak a levelét, amelynek képviselői kérik a szekták betiltásának lehetővé tételét. Az ő gyerekeiket ezek a magukat egyháznak nevező csoportok elszakították a családjuktól, szembefordították szüleikkel, barátaikkal, korábbi kapcsolataikkal, anyagilag tönkretették, pszichésen megdolgozták, önállótlanná tették. A társadalom hasznos tagjai helyett a társadalmat - lehet, hogy nem szándékosan, de mégis - romboló személy- lyé vagy a társadalmon élősködő személyekké tették őket. Azon a kis beadványon túl, amelyet mindannyian megkaphattunk, nyilván évek óta rendszeresen tapasztalhatjuk a sajtóban megjelent cikkekből az ilyen gyermekek szüleinek a segélykiáltásait, a családok drámáit, és ez nem szűnik, folyton, újra és újra elölről kezdődik és újratermelődik.”46 42 Hasonló vélemények egyébként megfogalmazódtak a történelmi egyházak vezetőinek körében is, ld. pl.: GerlÓCZY Ferenc: Vallások, szekták, kultuszok. Népi teokráciák. In: HVG, 1996. 7. sz. 93-96. p. « Ld. erről pl.: Fazekas Csaba: Egyházfinanszírozás Magyarországon. In: Miskolci Politikatudományi Évkönyv, I. Szerk.: Fazekas Csaba. Miskolc, 2008. 70-84. p. [Magyar Elektronikus Könyvtár. Online: http://mek.oszk.hu/06600/06667 - 2015. november.] küln. 78-79. p. 44 Czene GÁBOR: Szektakonferencia zárt ajtók mögött. In: Népszabadság, 1999. június 22. 5. p. « CZENE Gábor: Szektavita az őrület határán. In: Népszabadság, 1999. június 5. 8. p.; NOSZLOPY-GYÖMRŐI GERGELY: Ki áll az őrület határán? Vallási feszültségek Magyar- országon. In: Hetek, 1999. május 29.1., 7. p. 46 Az Országgyűlés 198. ülése, 2001. március 29. - A Magyar Országgyűlés honlapja: www.parlament.hu / Jegyzőkönyvek / Országgyűlési napló ciklusonkénti adatai / 1998-2002 - 2015. november.
