Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - RECENZIÓK - Csíky Balázs: Katolicizmus Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat korában. Tanulmányok és inventárium
Katolicizmus Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat korában. Tanulmányok és inventárium. Szerk.: Török József - Tusor Péter - Tóth Krisztina. Budapest, MTA—PPKE „Lendület” Egyháztörténeti Kutatócsoport - Gondolat Kiadó, 2015. (Collectanea Studiorum et Textuum. Classis II. Tom. I.) 434 old. Ötven évvel ezelőtt fejeződött be a II. Vatikáni Zsinat, amely a jelenkori egyház- történet egyik legnagyobb jelentőségű, máig ható eseménye volt. Nem csak a katolikus egyháztörténet szempontjából, hanem általában, az egyháztörténet tekintetében, hiszen a zsinatra megfigyelőként meghívták más egyházak képviselőit, és az esemény újradefiniálta a Katolikus Egyház és a modern világ viszonyát és az ökumenikus törekvéseket is. Ehhez az évfordulóhoz kapcsolódik az MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport által 2015-ben indított új kiadványsorozat, a Collectanea Studiorum et Textuum jelen kötete. A sorozat vörös színű borítóval jelenik meg, megkülönböztetve a kutatócsoport másik sorozatától, a vajszínű borítójú Collectanea Vaticana Hungáriáétól. Míg ez utóbbi a vatikáni magyar történeti kutatások témakörébe vágó monográfiákat, tanulmányokat, regeszta-szerű és teljes forrásközléseket, repertóriumokat és bibliográfiákat közöl, addig az új sorozatban római kutatási eredményeket nem, vagy csak részben tartalmazó monográfiákat, értekezéseket, tanulmány- és lexikonköteteket közölnek, valamint rendeltetése a hazai és bécsi (valamint egyéb) vonatkozású forrásfeltárás szolgálata, a szövegközlések mellett adattárak, segédletek közreadásával. Az utóbbi feladatra vállalkozik a Katolicizmus Magyarországon a II. Vatikáni Zsinat korában című kötet. A Pápai Történettudományi Bizottság 2011- ben kérte fel a kutatócsoportot, hogy kapcsolódjon be a zsinat történetét vizsgáló nemzetközi kutatásba, amelynek egyik fő célja a zsinati résztvevők irathagyatékának, szinódusi szereplése dokumentumainak feltérképezése és lelőhelyeinek adatbázisba gyűjtése volt. A kutatócsoport feladata a magyar résztvevők magyarországi anyagának felkutatása volt. A kilenc pályakezdő történész által végzett munkát Tóth Krisztina tudományos munkatárs irányította. A kutatásról Tóth Krisztina beszámoló tanulmánya olvasható a kiadványban, amely kitér az iratok őrzőhelyeire, a kutatás metodikájára, eredményeire, valamint perspektíváira is. További feladat az új eredmények összevetése a létező szakirodalommal, a vidéki levéltárak és egyházmegyei könyvtárak anyagának áttanulmányozása, a zsinati atyák múltjának feltárása, a zsinati kísérők hagyatékának felkutatása, a zsinati atyákkal kapcsolatban lévő személyek iratainak áttekintése. Ezen kívül fel kell tárni a zsinati atyákra vonatkozó, külföldi levéltárakban található anyagot is. Itt első helyen említhető a Vatikáni Titkos Levéltár, amelyben - az általános, 1939-es kutatási időhatár alóli egyik kivételként - kutatható a zsinat levéltára. Végül feladat a zsinat hatásvizsgálatának elvégzése, annak elemzése, hogy a zsinat határozataiból mit és hogyan építettek be a hazai gyakorlatba. Látható, hogy a további feladatok olyan nagy mennyiségű munkát jelentenek, ami még egy kutatócsoport számára is többéves elfogláltság. A kötet végén található a feltárt levéltári anyag adatbázisa. Ebben szerepelnek egyrészt a zsinati résztvevők iratai, nevük ábécé-sorrendjében, azon belül pedig levéltáranként rendezve, másrészt a budapesti világi levéltárak (Budapest Főváros Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) magyar zsinati atyákra vonatkozó anyaga, harmadrészt a zsinatra ki nem engedett főpásztorok iratai,
