Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 4. szám - BESZÁMOLÓK - Zentai István: Egy elfelejtett pap, Gigler Károly (1897—1965) emlékére

102 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) 1936. január 27-én „Aranyszájú Szent János ünnepén az esztergomi sze­minárium rendezett nívós »Keleti Akadémiát«, amelyen a bíboros herceg- prímás, a székesfőkáptalan tagjai, a szeminárium elöljárósága a rektor ve­zetésével, és a városi papság is megjelent. Az egész nap az uniós gondolatnak volt szentelve. A pápa szándéka szerint (sic XI. Pius) a keleti nap programja nem csak a keletiekkel való theológiai kapcsolat kiépítése, hanem egyenesen imahadjáratra is felhívja a theológusokat az unió érde­kében. Ennek megfelelően dr Gigler Károly spirituális elmélkedési pontjai is az unióval foglalkoztak. Krisztus az út az igazság és az élet. Aki a római Anyaszentegyháztól elszakad, az elszakad Krisztustól is, elszakad az üdvös­séghez vezető helyes úttól, el az egyedüli igazságtól, abban megdermed a lüktető, piros, a diadalmas élet.”3 Az akkor még ritkaságnak számító fényképezést is magas művészi szinten űzte, az Esztergom és Vidéke c. lap 1941. augusztus 13-i számában ezt ol­vassuk: „Megnyílt az amatőr-fényképkiállítás. A vármegyei népművelési bizottság Nagyboldogasszony ünnepi hetében amatőr-fényképkiállítást rendezett a Szent Imre utcai iskola tantermében. Minden szép iránt érdeklődő, lelkes közönség gyűlt össze a város intelligens köreiből vasárnap délelőtt 11 óra­kor a kiállítás ünnepélyes megnyitójára. Megjelent a megnyitáson dr. Re­viczky Elemér alispán, Frey Vilmos főispán, Etter Jenő polgármester is. [...] Az alispán ezután megköszönte az amatőr-fényképezők munkáját és annak a reményének adott kifejezést, hogy a megkezdett úton tovább ha­ladva. az esztergomi amatőr-fényképezés értékes művészeti ággá fog kifej­lődni [...] Végül kihirdette a foto kiállítás bíráló bizottságának határozatát [...] a bi­zottság második díját dr Gigler Károly Partrészlet című képe nyerte.” Az egyházi hierarchiában magas pozíciót töltött be, ahol a világi szerveze­tek működését segítette. 1944 és 1948 között az esztergomi érsekség Actio Catholica igazgatója. Tagja volt a Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsé­gének (KALASZ), illetve a Karitász Esztergom megyei népjóléti bizottságá­nak elnöki tisztségét is betöltötte. ,A prímás eleinte nehézkesnek tartotta Gigler Károlyt, de később a bizal­masa és tanácsadója lett. Tőle függtek az esztergomi egyházmegye caritász ügyei. Mint AC igazgató az esztergomi egyházmegye területén működő egyesületek életét kísérte figyelemmel és irányította. Ilyen volt a Kalász és a KALOTT és egyéb hitbuzgalmi és vallásos egyesületek. ”4 1947-ben is nyíltan vállalta a véleményét. Az év decemberében a bencés gimnáziumban a keresztény nevelésről tartott előadásán élesen szembeállí­totta egymással a materialista és az idealista nevelési szemléletet: ,A mate­rialista vagy bottal, vagy cukorral tud nevelni, tehát nem nevelhet.” Ebben az évben a kommunista hatóságok is felfigyeltek a működésére. A Mind- szenty-ügy nyomozása kapcsán Cseley Rezső volt miniszteri tanácsos ki­FÖLDES JÓZSEF: Krónika. In: Keleti Egyház, 1936. 3. sz. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban: ÁBTL.) 3.1.9. - V-092. 9. p.

Next

/
Thumbnails
Contents