Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - DISPUTA - Süttő Szilárd: A húsvéti Exsurge-vasárnaptól a visegrádi székesegyházig. (Eberhard Windecke magyarra ferdítve az 1384—86-os évek magyarországi eseményeiről)
74 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) Egy másik csúnya kronológiai hiba is éktelenkedik a vizsgált két fejezetben, nevezetesen a II. (Kis) Károly ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban. Ennek idejét Windecke egy évet tévedve,« de a napot pontosan eltalálva adja meg: a n. fejezet címében az „an dem andern tage noch sant Dorotheen tag” szavakkal,14 és csaknem ugyanígy két sorral alább, a szövegben is: „an dem andern tag noch sant Dorotheen tag”.« A második említéshez jegyzetet is fűzött Altmann, benne korrekten február 7-ével oldva fel a kérdéses nap középkori megjelölését.16 Mi lesz ebből Skorka Renátánál? A fejezet címében és szövegében egy kissé átstilizálva az eredetit, de tartalmilag helyesen „Dorottya másnapján”, ill. „Szent Dorottya utáni napon” áll, a „másnapján” szóhoz illesztett jegyzetben viszont meglepően az „1386. február 6.” feloldás olvasható.17 Miért gond ez? Magában az, hogy Szent Dorottya ünnepe február 6-ára esik,18 és így a rá következő napot 7-e helyett tévesen teszi 6-ára a jegyzetek összeállítója, a feljebb említett kronológiai tájékozatlanság nélkül csak kisebb melléfogásnak, esetleg ki nem javított elgépelésnek tűnne. Nagyobb baj az, hogy Skorka Renáta újfent rosszra cserélte, amit Altmann annak idején helyesen írt le; és ha ez utóbbi jegyzeteiről szólva igaz is, hogy „a száz évnél is idősebb magyarázatok jelentős kibővítésre, olykor korrekcióra szorultak”,1« azért más dolog valamit indokolt esetben korrigálni, és más egyszerűen figyelmen kívül hagyni. Honnan tehát a rossz dátum? Ki tudja. Mindenesetre érdekes, hogy Windecke szövegének — a kritikai kiadást jóval megelőző, nem túlzottan sikeres - átültetése modern német nyelvre hogy adja vissza a kérdéses szavakat: „am Tage nach Dorotheentage (6. Febr.)” ill. „am Tage nach St. Dorotheentage”.20 Ha tehát valaki nem nézné az eredeti szöveget és a hozzáfűzött jegyzeteket, akkor könnyen eltéveszthetné, hogy a zárójelezett február hatodika az ünnepre, vagy az ünnep másnapján történtekre vonatkozik-e. Persze csak akkor, ha nem nézne utána sem az ünnepnek, sem a történéseknek. Ebben az esetben ugyanis nem lényegtelen az sem, hogy messze nem egyedül Windecke tudósít a merényletről, hanem ez az esemény az egész magyar középkor egyik leghíresebb jelenete, nagyon sok korabeli és közel egykorú említéssel.21 Ezek alapján biztosra vehető, hogy 1386. február 7-én történt.22 Mozgalmassága, izgalmassága és tényleges politikatörténeti je1386 helyett 1385-re teszi, ahogy erre már Altmann felhívta a figyelmet: Win- decke/Altmann. 13. p. 6. sz. jegyz. Windecke/Altmann. 13. p. Uo. Windecke/Altmann. 13. p., 7. sz. jegyz. Windecke/Skorka. 358. p., 65. sz. jegyz. Ld. pl.: SZENTPÉTERY, 1912. 44. p. Windecke/Skorka. 17. p. Das Leben König Sigmunds von Eberhard Windecke. Nach Handschriften übersetzt von Dr. [Theodor] von Hagen, Leipzig, 1868. (továbbiakban: Windecke/Hagen.) 13. p. Ld.: SÜTTŐ SZILÁRD: Anjou-Magyarország alkonya. Magyarország politikai története Nagy Lajostól Zsigmondig, az 1384-1387. évi belviszályok okmánytárával. I—II. köt. Szeged, 2003. (továbbiakban: SÜTTŐ, 2003.) 1.111-113. P- SÜTTŐ, 2003.1.120. p., 669. sz. jegyz.
