Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba - Klestenitz Tibor: Mentőakció a „keresztény sajtóért” 1926-ban. (Zichy János levele Festetics Taszilónak)

52

Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015)

tál39 által azokat a köröket képviseli, akik a kormány politikáját követik. És az történt meg az elmúlt 1 és V2 év alatt, hogy kizárólag ezen harmadik csoport mögött álló körök gondoskodtak a lapok fenntartásáról, miután megállapíta- tott, hogy lapjaink megjelenése nemzeti és konzervatív kormányzati tekintetekből teljesen nélkülözhetetlenek. Tekintve, hogy ezen áldozatok mégis egy helyről elviselhetetlen terheket jelentenek, azért arról kellett gondoskodni, hogy olyan alapokra fektessük az átmenet nehéz idejére a lapok anyagi sorsát, amelyen mindazok a tényezők érdekelteinek, akiknek közösen szívükön fekszik és felelősségük körébe esik, hogy a jövő iránti sorsunk kedvező kialakulását biztosítsák. Vass József40 népjóléti miniszter és miniszterelnökhelyettes úrral karöltve vállaltam azt a feladatot, hogy a magyar konzervatív társadalom legsúlyosabb tényezőinek áldozatkészségéhez appeláljak [sic!] és kérjem azok támogatását. A mai átmenetnek fenyegető gondjait el akarjuk hárítani és olyan segítséget nyújtani a konzervatív keresztény sajtónak, hogy átélhesse a most következő esztendőnek kritikus napjait s hogy végre saját lábára állítva, teljesíthesse a reá váró nagy hivatást. A helyzet ugyanis az, hogy a Budapesten megjelenő napilapok kivétel nélkül kimondhatatlanul kritikus időket élnek. A lapok sok-sok milliárdos deficitekkel dolgoznak és a hivatalos nézet a szakértői véleménnyel megegyezik, hogy az idei esztendő fogja eldönteni a lapok sorsát. Ezért kell az átmenetről gondoskodni, mert a hírlappiacon kétségtelenül olyan tisztulási folyamat fog bekövetkezni, amely azt fogja eredményezni, hogy csupán azok a lapok tudnak fennmaradni, amelyek a magyar társadalom természetes szükségletére támaszkodnak.

Lapjaink fennállására nézve a természetes alap pedig adva van. A közönség körében rendkívül el vannak terjedve és örömmel állapítom meg, hogy mindkét lap, főképpen a Nemzeti Újság nagy presztízsre tett szert és állandóan emelkedik az olvasók és előfizetők száma. Bizalmasan közlöm Veled, hogy például a Nemzeti Újság előfizetőinek száma megüti a 19 ezret, a hétköznapi árusítással együtt összesen cca 20 ezer példányban jelenik meg, a vasárnapi példányszám pedig 32 és 35 ezer között váltakozik. Ez a mondott példányszám óriási jelentőséggel bír a lapokon keresztül kifejthető konzervatív politika szempontjából, mert a mi olvasóközönségünk legnagyobb része a tisztviselői osztályból így postamesterek, vasúti tisztviselők, városi és közigazgatási tisztviselők, továbbá az iparosság és kispolgári elem köréből való. Tudva van, hogy éppen ezek a társadalmi rétegek anyagilag erősen elgyengültek, úgy hogy éppen a mi előfizetőinknél egy lappéldány több családot jelent. Megfigyeljük p. o. azt, hogy főképen vidéken kisebb-nagyobb körök állanak össze az előfizetésre és a lapot kéz- ről-kézre adják. így a vasárnapi átlag 34 ezer lappéldány annyit tesz, hogy

galmazott célzás alighanem a kormányt támogató nagybirtokos arisztokratákra vonatkozik.

Lépőid Antal (1880-1971) kanonok, művészettörténész, 1904-ben szentelték pappá, számos egyházmegyei hivatalban tevékenykedett, 1920-ban a magyar békedelegáció szakértője, a dokumentum keletkezésekor az esztergomi főszékesegyház plébánosa. A kormány sajtópolitikáját illető szerveződésben szerepe további tisztázásra vár, Zichy minden bizonnyal az egyház támogató hozzáállását kívánta személyén keresztül hangsúlyozni.

Vass József (1877-1930) pappá szentelése után rövid ideig káplán, katolikus lapszerkesztő, tanár. 1924-től kalocsai nagyprépost, a „keresztény” politika meghatározó személyisége az 1920-as években. Kisebb miniszteri periódusok után Bethlen István kormányában 1922 júniusától haláláig népjóléti miniszter, nevéhez számos szociálpolitikai jogszabály, intézkedés fűződik.