Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba - Klestenitz Tibor: Mentőakció a „keresztény sajtóért” 1926-ban. (Zichy János levele Festetics Taszilónak)
Mentőakció a „keresztény sajtóért” 1926-ban 49 alátámasztását látta (már csak azért is, mert minden újságcikk mögött zsidókat sejtett), és követelte a kormányzat határozott közbelépését, mondván, a „zsidó sajtó” tovább folyatja „a nemzeti erők felőrlésének elvetemült játékát”. Nem sokkal később Székesfehérvár közgyűlése a Világ kormányzati betiltásának kezdeményezéséről hozott határozatot, s a lap elleni támadások végül is annak megszűnéséhez vezettek.28 Visszatérve Zichy levelére, forrásértékét elsősorban fejtegetéseinek bizalmas jellege adja. Őszintén beszélt arról, hogy a konzervatív sajtó fontosságát nemcsak a politikai életben látta, hanem azt meghaladó, már-már az emberiség boldogulásának missziós szerepét is annak tulajdonította. Nyíltan beszélt továbbá a példányszámok alakulásáról, az azzal összefüggő gazdasági és társadalmi háttérről, és soraiban érezhető, hogy nemcsak a címzett herceg adakozó kedvét kívánta felkelteni. Teoretikusan elemezte a liberális lapokkal kialakult versenyhelyzet tényezőit, elismerte a rivális sajtó sikereit, az azokból adódó következtetések levonására, a vágyott trendforduló eléréséig tett lépések tervezésére szólította fel olvasóját. Persze igyekezett olyan érveket is megfogalmazni, amelyek az általánosságokon túl levelének címzettjére különösen hathattak, például a gazdatársadalom érdekeinek a Nemzeti Újságban való erőteljes megjelenítésére való hivatkozással. Zichy nyilvánvalóan írt hasonló tartalmú leveleket más tehetős kortársának, konzervatív arisztokratának is. Megkereséseinek pontos eredményét nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy a vállalat anyagi helyzete még sokáig válságos maradt. Ebben a püspökök vonakodása is fontos szerepet játszott: Az őszi püspökkari konferencia azt állapította meg, hogy a tavasz- szal kivetett adó behajtásának ügyében sok főpap még nem intézkedett. Ezért a testület sürgette a döntés végrehajtását, és előírta, hogy a püspökök kötelezzék az egyházközségeket költségvetésük 5 %-ának országos katolikus célokra való felajánlására.2« Az egyházi támogatás a sürgetések ellenére is sokkal lassabban érkezett meg, mint ahogyan arra a KSV-nek szüksége lett volna. 1927 elején ezért a vállalat a Pallas Nyomdánál fennálló félmillió pengős adósságai és régi kamatterhei miatt a csőd szélére került, ami a prímást azonnali cselekvésre ösztönözte. Csernoch János ezért Bethlen István miniszterelnökhöz fordult a KSV megmentéséért, hogy elkerülhessék a bukás esetén „a katolikus egyház és a magyar nemzeti ügy” számára várható súlyos megpróbáltatást. A támogatást a vállalat érdemeire hivatkozva kérte, amelyeket a „nehéz időkben, a szélsőségeket kerülő, a nemzeti megértést szolgáló, a magyar nemzeti kormányt támogató irányával szerzett. Oroszlánrésze van a Sajtóvállalatnak annak az országos hangulatnak előkészítésében, amely Excellenciád bölcs politikáját a választások alkalmával fényes diadalhoz segítette. Az ország nagy többségét alkotó katolikusok politikai nevelése a Központi Sajtóvállalat lapjai útján igen sok nehézség dacára teljesen megnyugtató eredménnyel történt”. Fejérmegyei Napló, 1926. február 23. 2. p. Püspökkari tanácskozások, 1992.186. p.
