Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba - Klestenitz Tibor: Mentőakció a „keresztény sajtóért” 1926-ban. (Zichy János levele Festetics Taszilónak)
Mentőakció a „keresztény sajtóért” 1926-ban 45 a Habsburg-ház 1921 novemberében kimondott trónfosztása következtében azonban az állam és a KSV szövetsége (mint látni fogjuk, csak ideiglenesen) felbomlott, a vállalat pedig bizonytalan anyagi helyzetbe került. Ezt a helyzetet használta ki a legitimista arisztokraták egy csoportja, amelyet Zichy vezetett. A részvénytársaság 1922. március 4-én rendkívüli közgyűlést tartott, amely 250 ezer darab új részvény kibocsátásával 12 millióról 19 millió koronára emelte az alaptőkét.? Ezt 1923. szeptember 29-én a rendes közgyűlés tovább emelte 20 250 000 koronára.6 A befektetők bevonulásával új korszak kezdődött a lapok életében. Az anyagi gondok megoldása jelentősen megnövelte a vállalat mozgásterét a kormánnyal szemben, az új arisztokrata tulajdonosok viszont jobban megbíztak a katolikus sajtó régi embereiben, mint Bangha körében. A KSV politikai arculatát ezután nagyrészt Zichy határozta meg, aki konzervatív felfogású, ellenzéki, de a kormány iránt alapvetően lojális, mérsékelt keresztény párt megalakítására készült.7 A lapok alapelvévé az 1922-es választásokkal járó csatazaj elülte után ezért az „arany középút” keresése vált. Zichy olyan irányvonalat látott szükségesnek, amelyik nem a tömegek igényeit követi, hanem visszatér a konzervatív arisztokrácia világháború előtti, paternalista felfogásához, politikailag pedig „szigorú, de igazságos” kritikát gyakorol a kormány felett.8 * Csernoch János esztergomi érseket, hercegprímást ugyanakkor aggasztotta annak a lehetősége, hogy a vállalat túlzottan ellenzéki vizekre merészkedik, ezért 1923 februárjában megkísérelte rábírni Zichy Jánost, hogy adja át a lapok irányítását a Bethlen István kormányát támogató Ernszt Sándor prelátusnak. Zichy azonban visszautasította a kérést, rámutatva, hogy az Ernszt-párt fenntartás nélkül támogatja a miniszterelnököt, ő pedig nem kíván „súlyos elvi kérdésekben a kormánytól messze álló urak pénzeiből” kormánypárti lapokat fenntartani. Zichy öntudatosan hivatkozott az új tulajdonosok eredményeire. Míg belépésük előtt a Nemzeti Újság szerinte közel állt a kimúláshoz, azóta viszont nagy előrelépést értek el a lap szellemi vezetésével. Az előfizetők száma emelkedett, a lap tekintélye nőtt, a hirdetési bevételek gyarapodtak.?1 Zichy és az elvi legitimizmushoz ragaszkodó arisztokraták azonban hamarosan feladták politikai különállásukat, és beilleszkedtek Bethlen rendszerébe. A királypárti politikusok a húszas években már csak a legitimista elvek passzív őrzésére vállalkoztak, többnyire megelégedve a közhelyes jelszavak hangoztatásával.10 1923. december 18-án Zichy társaival megalakította a Keresztény Nemzeti Gazdasági Pártot, amely hivatalosan a konzervatív szellemű kereszténydemokráciát kívánta képviselni, ám az agráriusok és a legitimisták érdekeire is tekintettel volt. Az egyház által is Budapest Főváros Levéltár, VII. 2. e. (= Társas cégjegyzék.) 78. köt. 364. p. Uo. 365. p. GERGELY Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon, 1924-1944. Gödöllő, 1993. (továbbiakban: GERGELY, 1993.) 15. p. Az arany középút. In: Új Nemzedék, 1922. június 17.1. p. Zichy János Csernoch Jánosnak. A beérkezés dátuma 1923. február 5. - Esztergomi Prímási Levéltár (továbbiakban: EPL.) Cat. C/365-1923. Kardos JÓZSEF: Legitimizmus. Legitimista politikusok Magyarországon a két világháború között. Bp., 1998.125. p.
