Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Zsidókérdés a két világháború közötti Lengyelország vezető katolikus napilapjaiban
26 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) „ebben csak cinizmust és ostobaságot látott.”»8 A lap politikai beállítottságáról egyértelműen megállapítható, hogy erősen kommunista-ellenes volt, melyet jól bizonyít, hogy a spanyol polgárháborúnak komolyabb teret szenteltek, az ott történt kegyetlenségeket pedig a vörös ideológia számlájára írták, megjegyezvén a zsidóság szerepvállalását a baloldali politikai mozgalmakban.* 39 40 A katolikus sajtó másik fontos napilapja volt az 1936-ban a Krakkói Érsekség és az Akcja Katolicka érdekkörébe került, korábban a „chadecja” irányzat főorgánumának számító, Glos Narodu. A krakkói kiadású lap sokkal magasabb színvonalon volt szerkesztve, mint a Maly Dziennik, leginkább az értelmiségi rétegeknek szánva, igényes kivitelezésben. Maga Sa- pieha érsek fontos szerepet játszott a lapnál, melyet a korszak egyik legjobb publicistája, az érsekkel hűvös viszonyt ápoló konzervatív-jobboldali beállítottságú Jan Piwowarczyk atya irányított.!0 Piwowarczyk 1939-ben távozott a főszerkesztő pozíciójából (ekkor már több mint 15 éve a lapnál dolgozott), őt Jerzy Turowicz váltotta.41 A Glos Narodu publicisztikájában - akárcsak a Maly Dziennik - határozottan ellenségesen viszonyult a politikai baloldalhoz, és nem kerülte az antiszemita hangsúlyt sem, egyházi és világi publicistái elutasították az asszimilációs lehetőséget, a megoldást határozottan a lengyelországi zsidóság emigrációjában látták, annak végrehajtásáig pedig egyesek még a get- tósításig visszakanyarodtak. Az ekkor már inkább a kormányzótábor jobboldalához sorolható lap a II. világháború előtti években nem tudta visszanyerni korábbi egzisztenciáját, lapszáma 2000 darab körül volt,42 ami csak V4-e volt a rekordot jelentő példányszámának, az Akcja Katolicka 600 ezer fős tagságát figyelembe véve kifejezetten alacsonynak mondható.43 A lengyelországi katolikus sajtó egyik legjelentősebb terméke (és a legfontosabb napilapja) a Maly Dziennik a korszak sajtótörténetének központi szereplőjévé vált, annak ellenére, hogy csak alig négy esztendőn keresztül jelent meg. A lap - bár igyekezett pártonkívüli, független orgánumnak meghatározni magát - konkrét véleményekkel rendelkezett politikai vonatkozásokban, a zsidókérdést is ideértve, melyet inkább globálisan kezelt. Az antiszemitizmus és a zsidóellenes diszkrimináció publicisztikájukban erős kommunista-ellenességgel párosult, melyet széles körben propagálhattak főleg az aktuális kormányzattal elégedetlen nagy-, ill. kisvárosok alsóbb társadalmi rétegei között. Ezen ideológia publikálásában jelentős tényező volt a szerkesztőségi-újságírói munkatársak átfedése a nemzeti demokrata („endecja”) mozgalmakkal, mint az említett ONR-rel. Kuriózumot az orgánum történetében a gyorsan kibontakozó magas példányszám mellett leginkább terjesztésében találhatunk, melyben a kisebb-nagyobb 3» Modras, 2004.156. p. 39 Modras, 2004.175. p. 40 Modras, 2004.64. p. 41 Paczkowski, 1980.198. p. Turowicz a lengyel sajtó életének fontos szereplőjévé vált a II. világháború után, 1945-től három év megszakítással 1999-ig (!) a Tygodnik Powszechny főszerkesztője volt. A katolikus hetilapot még Adam Sapieha alapította 1945-ben. 42 Paczkowski, 1980.198. p. 43 Lechicki, 1984, 62. p.
