Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Zsidókérdés a két világháború közötti Lengyelország vezető katolikus napilapjaiban
22 Egyháztörténeti Szemle XVI/4 (2015) Még a 19. sz. végén a felosztott ország Monarchiához tartozó területén, Lwówban jelent meg 1869 és 1871 között az Unia lap, heti háromszori kiadásban,10 szintén a galíciai városban nyomtatták a Ruch Katolicki-t (Katolikus Mozgalom) 1897 októberétől, és a politikai átfonódás is gyorsan meg- figyelhetővé vált, a lap a Stronnictwa Katolicko-Narodowego (Katolikus- Nemzeti Párt) hivatalos orgánumává vált már 1898 decemberétől.11 Jelentős lapnak számított a Lublinban indított Polak-Katolik (Lengyel-Katolikus), mely 1906-tól 1929-ig jelent meg.12 Az 1930-as évek derekára a teljes lengyel sajtó egyfajta specifikálódásáról, ill. pozitív fordulatáról beszélhetünk. A példányszámok újra növekedésnek indultak, a megjelenő lapok száma és technikai szintje emelkedett, egyre jelentősebb szerepet töltött be az ún. „szenzációs”, vagyis bulvársajtó, olcsó áron kínálva érdekes információkat - főleg - az alacsonyabb társadalmi rétegek számára. A katolikusok sajtótevékenysége jelentősen élénkült: 1927-ben 131 periodikát jelentettek meg, melyek száma tíz év múlva 228 darabra nőtt.13 A termékek között havi-, ill. hetilapok domináltak, zömében 5 és 10 ezer közötti darabszámban nyomtatva - tömeges példányú napilappal ekkor még nem rendelkeztek. Az 1929-es adatok alapján kiemelkedett a hozzávetőlegesen 200 ezres darabszámú Rycerz Niepokalanej, valamint a 150 licka Drugiej Rzeczypospolitej. In: Kwartalnik Historii Prasy Polskiej, 1984. Nr. 2. 45- 71. p. (továbbiakban: Lechicki, 1984.) BANAá, Ewa: Dzienniki katolickie w Polsce do 1939 roku. In: Kwartalnik Historii Prasy Polskiej, 1986. Nr. 1. 47-69. p. (továbbiakban: BANAá, 1986.) PLIS, 2001. 49. p. 1921 és 1923 között a lap megjelenése szünetelt. Plis, 2001. 53. p. A Polak-Katolik-ka\ részletesen foglalkozik Lechicki tanulmánya is, valamint: Bánás, 1986. 53-54. p., A Ruch Katolicki-hez részletesen ld. Uo. 49-51. p. Lechicki, 1984. 45. p. Ez a szám 1929-re 205-re nőtt. Feldolgozásában maga a szerző is elismeri, hogy viszonylag nehéz meghatározni, mely lapokat tekinthetünk „katolikus” lapoknak. A szerző idesorolta azon lapokat, melyek az Egyház érdekkörében jelentek meg, valamint a felelős szerkesztői szintén egyházi emberek, 01. az Egyházhoz kötődő személyek. A katolikus, egyházi lapokkal több jelentős tanulmány is foglalkozik, melyek ismertetésétől eltekintünk. Ezek a teljesség igénye nélkül pl.: BANAá, 1986.; Uő: Publicz- nosc i zgsieg oddzialywania „Malego Dziennika". In: Kwartalnik Historii Prasy Polskiej, 1988. Nr. 3. 89-95. P- (továbbiakban: BANAá, 1988.); Dutka, WoJCIECH: Typologia prasy parafialniej Kosciola Rzymskokatolickiego w okresie II Rzeczpospolitej. In: Rocznik Historii Prasy Polskiej, 2008. z. 1-2. 35-56. p.; Kaleta, Andrzej: Rozwój polskiego katolic- kiego czasopismiennictwa misyjnego do 1939 roku. In: Rocznik Historii Prasy Polskiej, 1999. z. 2. 5-24. p.; LECHICKI, Czeslaw: Sprawa Dziennika Katolickiego w Warszawie. In: Kwartalnik Historii Prasy Polskiej, 1981. Nr. 2. 6-23. p.; Lechicki, Czeslaw: Prasa katolicka Drugiej Rzeczypospolitej. In: Kwartalnik Historii Prasy Polskiej, 1984. Nr. 2. 45-71. P- Az egyház és az antiszemitizmus kérdéséhez: Modras, Ronald: Kosétól katolic- ki i antysemitizm w Polsce w latach 1933-1939. Krakow, 2004. (továbbiakban: Modras, 2004.) Jan Piwowarczyknak, a katolikus sajtó egyik emblematikus figurájának antiszemita publicisztikájához ld.: SYNOWIEC, Andrzej: Problem tzw. kwestii zydowskiej w Polsce w publicystyce ks. Jana Piwowarczyaka - wybrana aspekty. In: Rocznik Historii Prasy Polskiej, 2006. z. 1. 19-45. P- A II. világháború után tevékenységéhez lásd még: STACH- nik, Pawel: Ksiíjdz Jan Piwowarczyk, ojciec „Tygodnika Powszechnego”. In: Dziennik Polski, 2013. március 26. Online: http://www.dziennikpolski24.pl/ - 2015. szeptember.
