Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 3. szám - RECENZIÓK - Szabó Csaba: Mezey András: Hittan a katakombákban. A Csongrád megyei nem hivatalos ifjúságpasztoráció története, 1946-1980.

134

Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016)

csanádpalotai röpcédulák ügyével (196. skk. p.); végül az „Imádkozókkal”, a Jézus Szíve Népleányai közösség tagjaival. (204. skk. p.)

A hatvanas évek közepétől kezdődően, párhuzamosan a szentszéki „Ostpolitik” magyarországi hatásával az államhatalom lassan engedett az addigi fojtó szorításon, egyre több pap utazhat külföldre. A hetvenes évektől már nálunk is megjelennek a nyugati kisközösségek mintájára szerveződött csoportok, mint például a Fokoláre (220. skk. p.) vagy a Taizé, Csongrádban a Czakó-Vágvölgyi-Hollósi-féle csoport. (231. skk. p.) Izgalmas a „Magyar Zoltán” fn. ügynöktől származó jelentésre épülő fejezet, amelyben bepillantást nyerhetünk a tmb. és az állambiztonság által „karizmatikusoknak” tartott szegedi főiskolás, egyetemista fiatalok életébe. (247. skk. p.) A szeged-alsóvárosi ferences rendház plébániáján csaknem negyedszázadig tevékeny segédlelkész, Dávid Lajos Szaniszló a rendszer keretei között, a templom falain belül is maximális ifjúságpasztoráció magvalósítására törekedett. Plébánosa buzgón jelentett a III/III-nak, és talán ezért hagyták békén segédlelkészét, akit „istenbohóca” személyiségéért, és a karrierről való teljes lemondása, valamint a templomfalakon belül maradó katekézis miatt amúgy sem tartottak túl veszélyesnek. (242. skk. p.) Érdekes az igazolt focistához, Laczkó Ferenc plébánoshoz köthető „futball-pasz- torációról” szóló fejezet is. (252. skk. p.) A II. vatikáni zsinat hatása érvényesül az ökumené és a felnőtt rétegpasztoráció elterjedésében. Csongrádi kezdetei Galgóczi Lászlóhoz köthetők. (254. skk. p.) A munkáspapság ugyan nem a hatvanas, hetvenes években indult el, hanem már az I. világháború után. Magyarországon a regnumi atyákra is nagy hatással volt már a húszas évek végétől. A francia munkáspapság egyik létrehívója, Jean Godin abbé gondolatainak és a II. vatikáni zsinat konstitúcióinak továbbér- telmezéséből indult ki egy újszegedi káplán, Pelle András. (257. skk. p.), aki szintén a munkáspapságra készülődött. Egy újabb irány a fiatalok eléréséhez a Fodor András által szervezett kisközösségi túramozgalom, természet- járás. A hetvenes évek közepén a Mária-tisztelet búcsújáró helyeire és zarándokcélpontjaira, Máriaradnára, Czestohowába, Vodicára vagy Mária- gyűdre is eljutottak. (262. skk. p.) Hódmezővásárhelyen és környékén „Páter Huligán” - hasonlóan más kisközösséget szervező atyához - a beat-ze- ne segítségével hatott a fiatalok körében. (265. skk. p.) Szeged környékén egy olyan pap tevékenykedett, akinek olyan híre volt, hogy akár „messze földről” eljöttek hozzá. A titokban kármelita rendbe lépett, és 1976-1981 közt Szeged-Tápén káplánkodó Zselepszki György Fábián. Ő valóban karizmatikus volt. (267. skk. p.)

A kötet „érdemi”, leíró része a 273. oldalon véget ér, de rendkívül fontosak, egyáltalán nem mellékesek a VI. fejezetben elhelyezett „mellékletek” is. A szerző itt közread néhány eredeti dokumentumot, egyeseket szkennel- ve, másokat átiratban. Talán szerencsésebb lett volna, ha nem keveredik a két műfaj, de így is izgalmasak a közölt források. Jelentősek a kötetben közölt fényképek is. Szám szerint 87 fotó segíti az olvasót a leírtakkal történő azonosulásban, az empatikus feldolgozásban, beleélésben. A kötet elsőrendű tudományos munka, annak minden kellékével felszerelve: nélkülözhetetlen a személy- és nemszemélynév mutató, a tárgymutató és a rövidítésjegyzék, valamint a felhasznált források és irodalom jegyzéke.

Nagyon fontos kötet Mezey András munkája, hiszen egy olyan komplex történelemszemléletről árulkodik, amely feltétlenül előremutató. Mit is