Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - RECENZIÓK - Mózessy Gergely: „Nehéz időkben dönteni kell”. A veszprémi püspökség a második világháború idején.
126 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) Shvoy Lajos távollétében a fehérvári aula mindössze két celebretet adott ki.9 A gyakori személycserék kérdése vezet át minket Balogh Margit, az MTA BTK tudományos főmunkatársa írásához, amely rendkívül tömören, mégis közérthetően mutatja be azt a szövevényes elszámolási vitát, amely az Egerbe távozó Czapik Gyula és a veszprémi javadalmat átvevő Mind- szenty József között évekig húzódott, és kapcsolatukat később - egész más okból is vészterhesnek mondható időben - mérgezte. A „faügyként” emlegetett kérdés összetett volt: a háborús konjunktúra a vagyonleltárak valós értékét megváltoztatta, a háborús viszonyok kitermelési és szállítási nehézségeket okoztak, a földreform pedig elvette a rendezés lehetőségének anyagi alapját. De a tanulmányból az emberi arcélek is kidomborodnak: érezzük Czapik részéről a mohóságot, míg Mindszenty részéről bizalmatlanságot tapasztalhatunk, de még a jószágigazgató sértettségét is jó érzékkel ecseteli a szerző. Az általános egyházi, gazdaságtörténeti hátteret rendkívül alaposan mutatja be Tóth Krisztina, a PPKE tudományos munkatársa tanulmánya. Osztanunk kell kezdő megállapítását, mely szerint az egyházi nagybirtokok gazdálkodásának kérdése meglehetősen elnagyolt tudományterület itthon - a 20. század vonatkozásában mindenképp.9 10 Tóth Krisztina előbb részletesen bemutatja a tekintélyes birtokállománnyal rendelkező veszprémi székeskáptalan gazdálkodásának kríziseit: míg az a kortársak számára virágzónak tűnt, valójában veszteségeket termelt. 1929-ben már kölcsönfelvételre szorult, 1932-ben pedig szanálásra - azaz: a főkegyúri jogokat gyakorló Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) küldött ki miniszteri biztost a gazdálkodás felügyeletére, és tette lehetővé bizonyos birtoktestek parcel9 Mózessy Gergely: Katolikus püspökök a nyilasok fogságában. (Mindszenty József és Shvoy Lajos elhurcolása.) In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk.: Hermann István - Karlinszky Balázs. Veszprém, 2010. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai, 22. A veszprémi egyházmegye múltjából, 22.) 265-266. p. Idézet forrása: Perneki Mihály: Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata, 1918-1945. Bp., 1983. 318. p. 10 Korábbi időszakokra vonatkozóan megkerülhetetlen kötetek láttak napvilágot Dóka Klára és Fülöp Éva Mária tollából. A 20. századra vonatkozóan tartalmaz fontos alapadatokat: Gergely, 1997. Ezen túl pár különleges történet feltárása törtónt meg, pl.: Tóth Krisztina: Egy apostoli adminisztrátori kinevezés háttere. Gróf Mikes János lemondása a szombathelyi püspökségről. In: Magyarország és a római Szentszék (Források és távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére. Szerk.: Tusor Péter. Bp.-Róma, 2012. (Collectanea Vaticana Hungáriáé, 1/8.) 281-327. p.; Horváth István: A rácbólyi és az idamajori püspöki birtok megpróbáltatásai a szerb megszállás idején In: Emlékkötet Zichy Gyula tiszteletére. Szerk.: Horváth István - Kikindai András. Pécs, 2007. (Egyháztörténeti tanulmányok II.) 103-110. p. A különleges képességekkel megáldott ciszterci jószágigazgató, Hagyó-Kovács Gyula személye indukált még pár írást, pl.: Farkas Gábor: Az előszállási uradalom igazgatása, 1920- 1945. In: Levéltári Szemle, 1982.1. sz. 57-68. p. Természetesen itt-ott lappanghatnak kiadatlan értékes feldolgozások is még, ld. pl.: Kocsis PÉTER: A székesfehérvári püspökség gazdasága a két világháború között. Székesfehérvár, 2005. Kézirat. - Székes- fehérvári Püspöki Könyvtár, Ms.747.
