Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - RECENZIÓK - Erdős Zoltán: Gábor Csilla: Laus et polemia. Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban.
120 Egyháztörténeti Szemle XVII/3 (2016) kelők jól dokumentált zarándoklatairól származó emlékeket vette nagyító alá. Megállapítása szerint a memoriális kommunikáció elemei a személyes devóció, továbbá a reprezentációs igényen túl egyúttal a közösségtudat transzparenseivé váltak. Összességében Fedeles Tamás Jsten nevében utazunk” című könyvében rendkívül nagy részletességgel és alapossággal járja körül a középkori zarándoklat és búcsújárás legfontosabb kérdésköreit. Ami mindenképpen kiemelendő a művel kapcsolatban, az az, hogy a források nyújtotta lehetőségekhez mérten a magyarok (például Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Újlaki Miklós) peregrinációit egyetemes történeti kontextusba illesztette. Mindenképpen a szerző és a mű érdeme, hogy a zarándoklatok és a búcsúk tárgyalása során Fedeles Tamás a társadalom minden rétege szempontjából megvizsgálta a témakört, így a műben egyaránt betekintést nyújt az egyszerű jámbor zarándokok peregrinációjába éppúgy, mint a főurakéba. A téma vizsgálata során ez az arányosság végigkíséri a művet. A könyv rendkívül gondosan jegyzetelt. A szerző által mellékelt forrás-, és irodalom- jegyzék meglehetősen nagy anyagismeretről ad tanúbizonyságot. Ami a könyv stílusát illeti, egyszerre tudományos és könnyen olvasható, a fejezetek következetesen vannak felépítve. A könyv témáját és tartalmát illetően nem csupán a középkort kutatók számára lehet érdekes olvasmány, hanem a teológia, a néprajz, a vallástudomány szakemberei, valamint az érdeklődő nagyközönség számára is egyaránt hasznos. (ism.: Horváth Illés) Gábor Csilla: Laus et polémia. Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban. Debrecen - Kolozsvár, Debreceni Egyetemi Kiadó — Bolyai Társaság - Egyetemi Műhely Kiadó, 2015. 348 old. Egy olyan tanulmánykötet megjelenése mindig izgalmas esemény, amely a komoly tudományos tét ellenére sincs híján némi játékosságnak. Mintha a szerző egy térképet adna az olvasó kezébe, és arra hívná, hogy kövesse őt egy-egy alkotói periódus kalandozásainak útvonalán. Gábor Csilla kötete különösen változatos tájakra invitálja az érdeklődőket: olykor kies síkságokon, máskor folyóvizek partján vagy éppen hegyvidéki ösvényeken haladunk, a szerző azonban mindenütt az otthonosság szeretetével vezeti végig útitársait. • A Laus et polémia címet viselő kötet 15 tanulmányt tartalmaz, amelyek kereken egy évtized kalandjairól, kutatói, és - tehetjük hozzá joggal - oktatói munkájáról adnak átfogó képet. A cím két eleme már első látásra igencsak tág tematikai horizontot jelöl ki. A szerző érdeklődése műfaji értelemben a himnuszoktól és szentéletrajzoktól a prédikációkon át a vitairatokig, az érintett korszakokat tekintve pedig a késői antikvitástól az újkor hajnaláig terjed - bár a súlypont egyértelműen a kora újkorra, azon belül is a 17. századra esik. A tanulmányok három nagyobb csoportba rendeződnek. A nyitó egységben „a késő antik, közép- és kora újkori hagiográfia és himnológia sajátos kérdéseivel foglalkozó szövegek kaptak helyet” (7. p.). Az első négy tanulmányt - a fejezeten belül is - az is szorosabb egységbe fűzi, hogy
