Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)

2016 / 3. szám - DOKUMENTUM - Sas Péter: Ravasz László dunamelléki református püspök hivatalos levelezéséből

Ravasz László dunamelléki református püspök levelezéséből

77

denfelé, hogy ne menjenek hódítani Erdélybe, hanem inkább tanulni - meg azért sem, mert mi harapósak vagyunk és ez nem kellemes.86

Szóval vigyázok a magunkéra anyagilag és lelkileg is és megpróbálom az összefésülést, amit immáron harmadszor indulva le ez órában, városról városra, járásról járásra összeboronálni itteni katonákat és civileket ottani néppel és vezetőkkel. De rohanok is, mert üt a mai indulásom órája.

Szívből üdvözöl régi barátsággal:

Teleki Pál

Nagyméltóságú

Dr. RAVASZ LÁSZLÓ úrnak,

m. kir. titkos tanácsos,

ref. püspök

Budapest

íi. A Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. levélváltása Ravasz

Lászlóval, 1940.87

11/1.

BUDAPEST, 1940. dec. 14.

VI., ANDRÁSSY ÚT 16.

Főtiszteletű Urunk!

Engedje meg, hogy dr. Janovics Jenő igazgató úr88 nevében mély tisztelettel, idemellékelve átnyújtsuk a „Farkas utcai színház” című kéziratát. Irodalmi 86 87 88

86 A második bécsi döntés után hangsúlyozta, hogy Erdélyen nem szabad uralkodni, egyenrangú félként meg kell teremteni számára a beilleszkedés lehetőségét. Teleki szeptember és október folyamán többször járt erdélyi helyszíneken, október 18-19-én Kolozsvárra - az „erdélyi értekezletre" utalva írja: „Összehívtam Erdély vezető embereit azért, hogy mi, erdélyiek, itt magunk között általános elvi szempontokból megbeszéljük Erdély problémáit.” Szavári Attila: Magyar berendezkedés Észak- Erdélyben. (1940. szeptember - 1941. április) In: Magyar Kisebbség, 2004. 4. sz. 281. p. A Teleki Pál válaszát kiváltó levelet írója részben, de a lényegét tekintve közreadta. „Magyarország a trianoni évek alatt elszokott a nemzetiség fogalmától, egész lelki világa akörül forgott, hogy saját véreinkkel hogy bánnak az utódállamok. Sokkal több garanciát nyújt a három erdélyi nemzet, különösen annak fiatalabb nemzedéke, a helyes nemzetiségi politika megvalósítására, mint Csonkamagyarország egyoldalúvá vált gondolkozásmódja.” - „Kivonat egy levélből. Ezt a levelet Teleki Pál grófhoz írtam, betegágyból, 1940. szeptember 8.” Ravasz László: Az erdélyi kérdés. In: Korbán. Beszédek, írások. II. Bp., 1941. 224. p. A „feleselő levelek” ismeretében megállapíthatjuk, mennyire közel állt a katolikus polgári és a református egyházi államférfi Erdély tanulságos történelmében gyökerező gondolkodásmódja egymáshoz.

87 DREkRLt. A/i. c. 3001/1940. (Gépírásos levél, autográf aláírással, SINGER ÉS WOLFNER IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG fejléces levélpapíron, ill. gépírásos levélmásolat.)

88 A levélben szereplő Janovics Jenő (1872-1945) színész, rendező, színigazgató, forgatókönyvíró a magyar filmgyártás egyik úttörője. 1896-tól a kolozsvári Nemzeti Színház tagja, 1900-tól egy évig művészeti igazgatója. 1902-től három évig a szegedi társulat igazgatója. 1905-től 1919-ig, majd egy év kihagyással, 1920 és 30 között a