Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 3. szám - DOKUMENTUM - Sas Péter: Ravasz László dunamelléki református püspök hivatalos levelezéséből
Ravasz László dunamelléki református püspök levelezéséből 67 jubileuma volt - gondolom 1907-ben - szóltam Kovács Dezsőnek,2« hogy tiszteljék meg a kollégiumot azzal, hogy Apáczai-kollégiumnak nevezzék el. Miért nem tették meg ezt az én kedves egykori kollégiumommal, nem tudom. Apáczai ezt is kibírja. Legfönnebb a kollégium neve elől hiányzik egy Isten-küldötte lélek földi neve. Fogadja Méltóságod elnézéssel és jóságának megadásával ezeket a füzeteket. Nem tudom egyébbel megköszönni az élvezetet, melyet lelki megerősödésemmel és vigasztalásommal együtt 500 kilométernyire hallgatott prédikációi adnak nekem. Március 15-ére már most készülök, örömmel. Másrészt a híradásért. Az illető, akinek ügyében kegyes volt szólni, nagyon alázatosan köszöni általam Méltóságodnak kegyes jóindulatát, ami engem meg se lep. Pesten ez a tokaji bor már kifogyott a háború alatt. Csak fejedelmek asztalán van igazi. Méltóságod az illetőnek a legjavából adott egy italra valót, ezer köszönet érte. Az illető azt izeni Méltóságodnak. Nem azzal a szándékkal fogott bele ebbe a keserves dologba (Purjesz30 azt mondaná az ily jóindulat-keresésre: súlyos betegség), nem is a klebáért. mint Apáczai mondotta a kenyérről keservesen, hanem abban a súlyos kötelesség érzetben, hogy neki el kell mondania egyetmást, amit, ha ő oly nyugodt hangon mond (s ahol kell, gyilkos szatírával is) el a világnak, mint amily kétségbe nem vonható adathalmaz áll rendelkezésére, akkor talán szolgálatot tehet vele. Silvio Pellico31 - mondja ez a boldogtalan ember — egyetlen könyvével: I prigioni miei-vel32 megindította az osztrák uralom bukását. Pedig ő - ugyanez az erdélyi - I prigioni nostri-ról33 írhat. Azt hitte, hogy sietve fognak neki alkalmat adni, hogy amíg van ereje és él, megírhassa művét. Erre a méltányosságon kívül - mondja ő - joga is van, mert ő rendeletet kapott, hogy maradjon, tűrjön, ne is védje magát, ha támadják, de vigyázzon. Mindezt Isten segítségével megtette és most, őrhelyéről elkergettet- vén még jól le is pocskondiáztatván inkább kegyelemkenyérhéjat, mint nyugdíjat kapván, gyanús alaknak tartatván az ostoba magyarellenesek által - ok nélkül - most ő azt hiszi, hogy gazdája felvihetné őt, nem pihenni, de mint nyugdíjast egy s más munka elvégzésére. Nem tehetett egyebet, mint ajánlkozott, zörgetett, de odafenn úgy látszik, nem hallanak és nem látnak egyetmást, ami erdélyi. Ami pedig ordítja, hogy erdélyi, néha hamis vignetta alatt pancsolt bor. Nem „Erdély gyöngye” amit címeres palack vignettával hirdetnek és reklámoznak az irodalomban. Most már az illető csak azt az egyet teheti, hogy Méltóságodat kéri, hogy a gazdának szóljon, hogy hűséges sáfárját, a szegődés szerint is vigye föl. Tud ő ott a nyugbéreért még szolgálatot is tenni. Ha ez Méltóságodnak sem sikerül, akkor az az illető (úgymond): dixi et salvavi animam 29 Kovács Dezső (1866-1935) tanár, író, kritikus, szerkesztő. 1891-ben a kolozsvári Református Kollégium tanára, 1910-től 1933-ig igazgatója. 1908 és 22 között az Erdélyi Irodalmi Társaság titkára, 1922 és 35 között alelnöke. 1898-1899-ben a Kolozsvári Lapok, 1908 és 1913 között Kiss Ernővel az Erdélyi Lapok szerkesztője. 3° Purjesz Zsigmond (1846-1918) belgyógyász, egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum- Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke. Monostori úti házában a róla elnevezett szalon házigazdája, ahol a helyi művészeken és irodalmárokon kívül magyarországi vezető értelmiségiek is gyakran megfordultak. 31 Silvio Pellico (1789-1854) költő. 1816-ban a Conciliatore című folyóirat egyik alapítója és szerkesztője. 1821-ben az osztrák hatalom bebörtönözte. 1830-ban kegyelmet kapott, a torinói Barolo márki titkára és könyvtárosa lett. 32 Pontosítva: Le mié prigioni. Aggiuntivi i capitoli inediti. Firenze, Adriano Salani, 1832. Könyvében az osztrák börtönviszonyokat, fogvatartása körülményeit örökítette meg. 33 A mi rabságunk.
